Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 5. szám - Csanády Sándor: A nő háborús szolgálatának történelmi példái
120 Csanddy Sándor : A nő háborús szolgálatának történelmi példái. fölszállott phönix-madár. Ott hívják Jeanne d’Arcnak, itt Szilágyi Erzsébetnek; szinte egyidőben ad mindenik a maga nemzetének századokra szóló ajándékot. VII. Károly országában ének fakad a katonák ajkán, koronázásra kísérik a királyt, új szellő, új fuvalom támad Galliában, francia önérzettől és nemzeti öntudattól lesz terhes a levegő, az angol sereg riadtan menekül haza, mert a francia hadak élén delejes hatalmú viharmadár szálldos. Ekkor születik meg a gloire nemzete ; itt találkozott a történelem először azokkal a francia katonákkal, akik az egyiptomi gúlák alatt, Marengó mezején, Arcole hídján, Wagram véres ütközetében Napóleonnak győzelmet szereztek. Az orleansi szűz tanította meg a franciát hazát szeretni. De a mi Szilágyi Erzsébetünk is ott járt a seregek élén, hogy koronát szerezzen fiának, Mátyásnak, akit anyai szívének forró melegével — a tőrbe csalt, a meggyilkolt László helyett is — kétszeresen szeretett. Átkiáltott a magyar róna a Dunántúlnak, a Királyhágó üzent a Bakonynak, a Hargita szavát továbbadta a Mecsek, mert minden rög érezte, hogy Szilágyi Erzsébet anyai vágyában, törekvésében, egy nemzet jövője ébredez. Százezrek várakoztak, milliók sóhajtoztak egy országmentő után, mert magyar egységet bontó, országot osztó büszke oligarchák nyúltak a szent korona után és seregeket mozdítottak. A sötét, szomorú magyar égbolt alatt villámlott messziről, s ebben a készülő fergetegben Szilágyi Erzsébet hősies lelke, fiáért remegő szíve cselekedett. Persze hogy nőttek, persze hogy seregek termettek, mert Szilágyi Erzsébet hősies asszonylelke belesejtett a magyar jövőbe. Anyai szíve nagy, szent megérzéssel Mátyás ügyét egynek hitte a magyar nemzet sorsával. És Szilágyi Erzsébet hite, szervező ereje, lobogó lelke megszülte a csodát: az oligarchák elnyújtották ádáz érdekharcaikat, és gyilkos polgárháború helyett felvirradt Magyarországra történetünk egyik legfényesebb korszaka, amikor utoljára volt hazánk nagyhatalom. A köznemesség királyt adott a nemzetnek, magyart és magyarul érzőt, mint az Árpádok voltak ; és ettől kezdve sok vészben, nagy viharokban, áldatlan belső harcok között is az ország fundamentuma lett és volt az a köznemesi rend, mely Hunyadi Mátyást trónra ültette, az Igazságos Mátyást. Ha a római történelem márványlapra írta Cornéliának, a nagy Scipió leányának a nevét, aki a nagy Gracchusoknak volt az édesanyja, ha a francia büszke Letizia Romalinora, Napoleon anyjára, akkor minden magyar ember nemes önérzettel és hálás szívvel említse mindenkor Szilágyi Erzsébet nevét, aki nem volt kicsiny a világtörténelem legnagyobb nőalakjai között sem. * A magyar sors, a magyar élet színes gazdagsága és a magyar
