Protestáns Tanügyi Szemle, 1940

1940 / 4. szám - Bars László: A rajz a Tanterv- és Utasításokban

Bars László: A rajz a Tantero- és Utasításokban. 99

Tanterv

éve

Intézet jellege

Osztályok. Heti óraszám

Megjegyzések

Gimnázium .

I. | n.

III. | IV.

V. | VI.

VII

VIII.

Rajzoló geometria 2 Heti 1-1 ó. szabadkézi rajz. 1 Rajz, nem görögösök számára.

1899

3

3

2*

2*

2l

21

2'

2l

Reáliskola

4l

I 2 4‘ 1 2l

2 1 2

21 12

32

2

32

2

22

Szabadkézi rajz.

1 Rajzoló- és 2 ábrázoló geom.

Gimnázium .

2

2

2

2

____

____

—

—

Reálgimn.

2

2

2

2 1

1

1

1

Reáliskola

2

2

2

2

2

2

2

2

1926.

Leánygimn.

2

2

2

2

21

2l

—

—

Rajz.

' Művészettörténet.

Leánylíceum.

2

2

2

2

1

2l

i

2l

21

2l

Leánykollég..

2

2

2

2

2l

2l

2l

2l

1938.

Gimnázium .

2

2

2

2

22

2*

11

2«

1‘

22

1*

22

Rajz.

1 Műalkotások ismertetése.

2 Rendkívüli rajz.

Leánygimn.

2

2

2

2

22

22

l1

2*

Ezen táblázatról nemcsak a rajz szerepét és különböző jellegét, hanem óraszámainak fokozatos csökkenését is leolvashatjuk. Az itt mutatkozó kihatások mozgató erőit és indítékait az Utasítások szellemében kereshetjük. Haladjunk tehát végig ezen fejlődési fokozatokon.

1. Az 1899. évi gimnáziumi Tanterv az I., II. o.-ban heti 3 órát adott a rajz geometriai jellegű bevezetésére, melynek „legfőbb feladata a mathematikai képzelet fejlesztése“ volt. A rajzolást tehát a rajzoló geometriából indította ki, amit a rajzoló geometria tanításának második főeszközéül tekint, mondván : „A rajzolással egyszersmind a tanuló megfigyelő tehetségét és kézügyességét is fejlesztjük.“

A szabadkézi rajzot a III. és IV. o.-ban kezdték meg, heti 1—1 órában, „hogy a tanulók bevezettessenek a szabadkézi rajzba, s megszerezzék a szükséges készültséget a továbbhaladásra“. Az alsó osztályokban a rajz minden tanulóra kötelező volt. A felső osztályokban (V—VIII.) csak azok foglalkoztak a rajzolással, akik görögöt nem tanultak. Hiányossága éppen ebben mutatkozott. Ugyanis a görög nyelvet tanulók legnagyobb része szellemileg a legkiválóbbak sorából került ki, akik így nem részesültek teljes rajz- és művészeti oktatásban. Ennek hátrányait a tanulókon kívül bizonyára a művészeti élet is megérezte. Ezt a hiányt ellensúlyozta azoknál a tanulóknál, akik hat éven át foglalkozhattak a szabadkézi rajzzal. Az 1899. évi Tanterv Utasítása ennek szükségességét a következőkben indokolta meg : „Ekként van megadva a lehetőség rá, hogy az a gimná-