Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 11. szám - Belföldi lapszemle
Belföldi lapszemle. 424 Milyen módon juthatunk a legmesszebbre, hogyan tudjuk a gyakorlatiasság elvének és szempontjának fenntartásával a leghasznosabb és legértékesebb ismereteket nyújtani? Minden bizonnyal meg lenne az eredménye annak, ha Angliát vagy Amerikát mutatnék be, a mindennapi Angliát a nevezetesebb időpontokkal kapcsolatos szokásokat, a különleges angol élet egyes megnyilvánulásait, az' ünnepeket és az angol népiélekre rávilágító jeleneteket. A könyv segítségével valósággal egy évet töltenénk el Angliában az esztendő kezdetétől a „New Years Eve“ megünnepléséig. A tervszerűen felépített irodalmi és gyakorlati irányú angol tanulmányok mellett az angol szokásokat, az angol jellemet, népleiket tárgyaló könyv idiomatikus alapokra építve minden bizonnyal lehetővé tenné, hogy sokoldalúan képzett, az angol élet helyszíni tanulmányozására jól előkészített növendéksereg kerülne ki a középiskolából, az angol vagy modern nyelvi társalgási tanfolyamokon végzett lelkiismeretes munka után. Kecskemét. Szirbik Ferenc. BELFÖLDI LAPSZEMLE Országos Középiskolai Tanáregyesiileti Közlöny. 1939, 1. sz. Közli a helyettes tanárok helyzetének rendezése ügyében a képviselőházban (jún. 28) elhangzott interpellációt és a vallás- és közoktatásügyi Miniszter úr válaszát. — Tóth Pál László értékes tájékoztatót nyújt új szempontú tananyagvizsgálatáról. Kutatja, hogy egy-egy osztály tananyaga minőség és mennyiség tekintetében mennyiben felel meg az illető korosztály általános tanulóegyéniségének : értelmi, akarati erejének, időbeli és mennyiségbeli befogadóképességének. Az ily irányú anyagvizsgálat még hiányos, pedig igen sok pedagógiai tévedés és nehézség kiküszöbölésére vezethet. — Paál Ákos : ,,A műalkotások ismertetése a rajz keretében.“ Magyar Középiskola. 1939, 7. sz. Sebes Gyula : ,,A cselekvés iskolája.“ A lelki és szellemi életben sokkal nagyobb szerepe van az öntudatlan gépies készségnek, mint a tudatos elhatározásnak. Nagy befolyást gyakorol a cselekvőképesség és készség fejlődésére, ha a nevelésnek sikerült tanítványaiban a lelki élet minél több jelenségében, látszólag kicsiny dolgokban ezt az öntudatlan gépiességet elérnie. Ezek könnyítik meg a magasabb erkölcsi és szellemi cselekvést, ahol már a tudatos elhatározás szükséges. Szoktassuk az ifjúságot tervszerű cselekvésre, önuralomra és felelősségvállalásra. — Vajda György Mihály az új Tanterv szellemében történő német nyelvi tanítással foglalkozik. Kiemeli a gyakorlati célt és a magyarcélúságot. Pannonhalmi Szemle. 1939, 3. sz. Mihályi Ernő ismerteti a képírás legújabb irányait. — Várkonyi Hildebrand a XIX. század pedagógiatörténetének bölcseleti eszméit tárgyalja. Kereskedelmi Szakoktatás. 1938—-39, 12. sz. Marssó József az agyszövettan és neveléstudomány között fennálló kapcsolatra mutat rá. — 1939—40, 2. sz. Nyárády József őszinte önvallomása arra int mindannyiunkat, hogy ne kicsinyeljük le a nyelvtisztító munkát, mert saját magunkra alkalmazva sokkal nehezebb feladat elé állít, mint gondolnék. Aránylag könnyű az idegen és magyartalan kifejezések kerülése, de nehéz a jó magyar mondatfűzés elsajátítása. i Magyar Tanítóképző. 1939, 7—8. sz. Garai József : ,,A nevelés fogalma és a nemzetnevelés.“ „Nemzetnevelés több, mint nevelés.“ A cikkíró oly nevelésfogalmat keres, amely lényeges jegyeit a nemzetnevelés szempontjai szerint válogatja össze. E célból vizsgálja a legrégibb kortól a jelenkorig élt pedagógusok idevágó meghatározásait és a legmegfelelőbbnek Fináczy Ernő és Imre Sándor meghatározásait találja. — A 7. sz.-ban Luttor Ignác ad tájékoztatót a zsinórírásról. Oktatófilm Közleményei. 1939,.. 9, sz. Geszti Lajos: „Az oktatófilmek módszeres felhasználásáról.“ Minden íészletre kiterjedő alapos tájékoztató. Budapest. naiV# \\ Kaiser Erzsébet. Á? ■ <CA
