Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 10. szám - Dr. Muzsi Piroska: Új törekvések a nemzeti szocializmus nőnevelésében
384 Dr. Mu2si Piroska: Új törekvések a nemzeti szocializmus nőnevelésében tudományos pályákra készít elő, amelyek a másik foglalkozástól részben idegenek. Amint kezdetben a nőket családi hivatásra akarták szorítani, megtörténtek az első kísérletek az intézetek tudományos jellegének csökkentésére. Ezt különösen a mi leánygimnáziumunknak megfelelő Frauenoberschule sorsában látjuk, amelyik meglehetősen sokat változott. A régi Frauenschule-t, amelyik háziasszonyi iskola volt, három osztályával az Oberschule felső tagozatává tette egy 1937 március 20-i rendelet. Ugyanez a rendelet az összes leányiskolákban megszüntette a latintanítást, ami a leányok felső tanulmányát lehetetlenné tette volna. Ezt a rendeletet már egy hónap múlva visszavonták. Ma éppen a munka hatalmas irama, az ipari konjunktúra, a munkáshiány, fizikai és szellemi téren szükségessé teszi a női munkaerő alkalmazását. Ffatározott propagandát fejtenek ki az ellen, hogy az iskolát végzett leány tétlenül otthon üljön, részben azért, mert munkájára szükség van, részben az egyéni felelősség és fegyelem szempontjából tartják ezt veszedelmesnek. Bár a munka ma a német nőknél legtöbbször, ezt nagyon is hangsúlyozzák, leginkább csak az iskola elvégzése és a férjhezmenés közötti éveket tölti ki, a német leány ma megint pályára készül. Eleinte olyan megoldást kerestek, hogy maga a hivatás feleljen meg a női munkakörnek és lelkivilágnak. Ezért a népjóléti szervezet, a párt női tagozata, a női Hitlerjugend igen sok iskolát állított fel, ahol gazdasági, háztartásbeli, népgondozói, szociálpedagógiai ifjúság vezetői pályákra lehet előkészülni. Ezeken azonban a leányoknak igen kis töredéke megy keresztül : egyébként pedig' a férjhez nem ment nők munkalehetőségei szinte korlátlanok. Ma a német nevelésnek két nagy szerve és azonkívül egy gyakorlati (illetve kétféle gyakorlati) intézménye van. Az első két szerv az iskola és a női Hitlerjugend, a Bund Deutscher Mädel. A gyakorlati nevelőintézmény a „Plfichtjahr der Mädel“ és a női munkatábor. Az iskola ma is az a szerv, amelyik csökkentett anyagával egyrészt az általános műveltséget adja, másrészt hivatásra készít elő. Bonyolult rendszere a sokféle társadalmi rétegeződéstől, a hivatással együttjáró specializálódástól függ. Ezen a nevelésen minden német leány keresztülmegy. A Bund Deutscher Mädel épúgy, mint a fiúknál a Hitlerjugend, éppen azt a célt szolgálja, hogy társadalmi rétegeződés nélkül adjon egységes világnézetet és egységes akaratirányt az egész nemzet számára. Ebből a szervezetből alig vonhatja ki magát 10—18 év közötti leány. A Pflichtjahr és munkatábor pedig éppen azoknak a leányoknak szól, akiket hivatásuk elvon a háziasszonyi munka körétől: a munkásleány, hivatalnokleány, női intellektuell gyakorlati iskolája a háztartás és gyermeknevelés terén. Ez a német nők aránylag kis töredéke. I. Magában az iskolarendszerben sok újítás nincs. Természeténél fogva az iskola az, ami lassan változtatható. A nyolcosztályú népiskola első négy osztálya természetesen mindenki számára elvégzendő. Erre épül fel a tavaly nyolc osztályra leszállított Frauenoberschule,
