Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 9. szám - Belföldi lapszemle
371 Belföldi lapszemle (Májusi 5. sz.) Busákné dr. Rdcz Mária az osztályfőnök szerepéről szól, mint az iskolai nevelés egyik legfontosabb tényezőjéről. Látja, hogy sok feladata közül az osztály ügyeinek intézését végzi legteljesebben ; a tanulmányi felügyelet igen nehéz, mert nincs rendelkezésre ideje, hiszen 18 órát tanít maga is, kartársai érzékenyek, de neki kell egészséges osztályszellemet teremtenie, vallásosság és hazaszeretet két pillérére építenie az osztály lelkét. Kötelességteljesítés, becsületérzés, igazság eszméihez vezetnie növendékeit legszebb feladatai közé tartozik. Akaratra nevel, s a közös munkára kényszerít gondos munkájával. Végül leányiskolában a női tulajdonságok kifejlesztésére rendkívül alkalmas az osztály, mely nagy családként kezelendő. Fiúknál, leányoknál egyaránt a szeretet segítségével lehet közeljutni a tanítványok leikéhez. Figyelnie kell az osztályfőnek a gyermekek szórakozásait is ; társadalmi életbe vezetésüket különösen a leányoknál irányítania szép feladata. Osztály összejövetelek, tanulmányi kirándulások adhatnak erre kedvező alkalmat. De elsősorban is az, hogy az illető tanár legyen maga is erős egyéniség, hivatott lélek, s szakértő, de szerető nevelő. Sok nemes gondolat, ideális célkitűzés, melynek megvalósulása jobb nemzedéket fog nevelni. — Petrich Béla a francia nyelvtanítás és a koncentráció elve című dolgozata gyakorlati útmutatásokkal szolgál; Prónai Lajos Irodalomtörténeti ismétlések, összefoglalások címen megállapítja, hogy ezeknek semmiesetre sem az a célja, hogy a tárgyalt anyagot élőiről újra átismételjék. Ez túlterhelés lenne; itt átfogó szemlélés, távlatok szerzése a cél, s végső tanulságok és eredmények megállapítása. Ezért ajánlja, hogy az ismétlés gondolatmenete bevezető megbeszéléssel kezdődjék, irodalmunk korok szerinti áttekintése következzék azután ; vázlatszerű vezérfonalát adja azután régebbi irodalomtörténetünk áttekintésének. A keretek tetszés szerint tágíthatók, minden az osztály színvonalától, tudásától, olvasottságától függ. Az utolsó egyórás összefoglalást hasonló módon, de egészen rövidre szabva, dióhéjba szorítva végezzük. (Júniusi 6. sz.) Hajdú Lukácsnak a budapesti tanári kör komáromi vándorgyűlésén elhangzott előadását közli, mely a komáromi bencésgimnáziumnak a cseh megszállás alatti húsz évéről szól. Megrázó képet fest sok szenvedésükről, a maga egészében kell ezt az előadást elolvasnunk. Felsőmagyarországi Tanügy. (IV. évf. 6. sz.) Vitéz Újváry Lajos : ,,A gyermeklélek védelmében“ Ambrus Zoltánnak az ifjúság számára írt tekintélyromboló, egyházi és világi nevelőket gyalázó históriáját említi, s ezzel kapcsolatban felveti a kérdést, hogyha hatósági intézkedést ilyen esetben nem lehet elérni, akkor maguknak a tanároknak kell a kritika komolyságával szakfolyóirataiban leghatározottabban fellépnie. — Bőhm Péter A történelem szava címen a csehszlovák állam összeomlásának nemzetnevelés szempontjából következő tanulságait látja : A hadi erények hiányai miatt történt, ami viszont a katonás szellem nevelésének fontosságát tanítja. Magabízó nemzetet kell nevelnünk, s nem szabad sorsunkat más nemzetek kezébe helyeznünk. Ebben az iskolánkívüli népművelés nem kevésbbé fontos tényező, mint az iskolai nevelés. — Dombrády Alajos tanulmányutak szervezésének fontosságát, Korsós Sándor az újságoknak az iskolába vivését hangoztatja, végül a népiskolában a közlekedés tanítását tartja Bátonyi Mihály fontosnak. Pannonhalmi Szemle. (II. sz.) Holenda Barnabás Az idő fogalma a modern fizikában. Pénzes Balduin A magyar szentimentális irodalmi stílus kialakulása. (III. sz.) Bognár Cecil : Mi legyen gyermekeinkből? Oktatófilm Közleményei. (Áprilisi 4. sz.) Tóth Bartók Jenő a színes oktatófilm és művészetpedagógia, Vidacs Aladár az érdeklődés és figyelem kérdése a filmes tanításban, Irmédi-Molnár László a földrajzi alapfogalmak az oktatófilmben címen tanulságos cikkeket írtak. (Májusi 5. sz.) Bodrossi Lajos a természetrajzi és vegytani oktatófilmekről, Szabó Pál Zoltán meg arról számol be, milyen módszertani tapasztalatai voltak a filmes földrajzórákon. Szemes Gábor új líceumnak a filmoktatással való kapcsolatáról szólva a tanterv, könyv, tanmenet és óravázlat viszonyát a filmoktatáshoz fejtegeti. (Júniusi 6. sz.) Carter (New-York) a fémfilmről, Hoffmann (Cotbus) a
