Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 2. szám - Megjegyzések
81 Megjegyzések. zatai lesznek. Milyen nemes feladat volna középiskolás diákok számára, ha komolyan foglalkoznának ezekkel a kérdésekkel, és munkatáborok keretében megpróbálnának megfejteni valamit abból a nagy titokból, amelyet hazánk földje takar. Nemcsak nemzeti szempontból érne sokat ez a munka, hanem tudományos életnek is nagy szolgálatot tennének vele, hisz alig van falu,, vagy város, amelynek határában valamilyen emlék vagy ennek nyoma ne emlékeztetne a múltra, és ne ígérne eredményt a feltárásra. És egyéb értékek mellett azt is elérnénk, hogy a diákok leikébe kitörölhetetlenül belegyökereznék a tanterveink által oly erősen hangsúlyozott és fontos szülőföld-, környék- és honismeret is. Dr. Csilla A nlal. V/ Leány nevelés a Harmadik llimdaloinhan. A mai kor uralkodó gondolata a kollektivizmus. Mindent a nemzetért,, a közösségért: ez a jelszava valamennyi olyan államnak, mely helyét s fennmaradását a nemzetek társadalmában biztosítani akarja. Tulajdonképpen a keresztyénség egyik főparancsa nyilvánul meg a közösségért való munkában. A nemzet minden egyes tagjának éreznie kell, hogy munkájával s a nemzeti célok felé való törekvésével nemcsak saját, hanem a nemzet egyetemének óhajtott céljait mozdítja elő. A kollektivizmusnak egyik velejárója a megfeszített munka. Az egyes államok, melyek elsősorban a közösségi elv alapján állanak, óriási erőfeszítéseket tesznek, hogy nagy számarányuknál fogva, a világháború utáni igazságtalan békekötések utáni állapotok megváltoztatásával egyrészt s a nemzet egyetemében rejlő hatalmas energiák kihasználásával másrészt a nemzetek versenyében az első helyekre kerüljenek. Az erőfeszítés mind az államok,, mind az egyes ember életében magával hozza azt, hogy mindenféle és fajta erőt a nemzet szolgálatába állítsanak. Míg az elmúlt századokban a nő másodrendű helyet foglalt el a társadalomban, ma már legtöbb államban fontos, sőt sokszor vezető helyeket töltenek be nőkkel. A mai kor nőtípusa már nemcsak az otthonának s családjának élő anya, hanem a kenyérért küzdő önálló nő is, kit a nemzet honvédelmi, politikai célokra is igénybe vehet és vesz is, A közösségért folyó nagy küzdelemben a nőt is igénybe veszik s fokozott mértékben a nemzet nagy céljainak megvalósításánál. Ügy hiszem, hogy ezen a téren Németország áll az első helyen a maga elsőrangú szervezettségével, s ezért a következő sorokban a német leánynevelés néhány mozzanatával kívánok foglalkozni. A német leányok egy központilag irányított hatalmas szervezetnek, a Bund Deutscher Mädel-nek a tagjai. Ennek a leányszövetségnek 2.000,000 tagja van. A szövetség nagy súlyt helyez tagjainak testi s lelki nevelésére. Az előbbinek megvalósítását célozzák a céltudatos s rendszeres testedzéssel foglalkozó órák. A leányok összességét igyekeznek bizonyos jó átlageredmények elérésére rávenni, s aki a bizonyos előírt eredményeket eléri, egy jelvényt kap. Tudtommal hazai középiskoláinkban is vannak ilyen jelvényszerző versenyek, melyeknek nem az egyes sportágakban való kiválás a célja, hanem jó átlageredmények biztosítása. Természetesen e mellett megvan az egyes sportegyesületeknek a lehetőség arra is, hogy egyes különleges sportágakbau továbbképezhessék magukat az egyes növendékek. A testi nevelésnél talán még nagyobb szerep jut a leányok egységes világnézeti nevelésének. Ezt is központilag intézik, s az iskolai nevelés keretén kívül is. A szövetség minden héten egyszer összegyűjti tagjait, hogy megismertesse őket a nemzetiszocialista államban rájuk váró feladatokkal, Kb. 18,000 vezetőt képeznek ki évente a leányszövetség 40 iskolájában,, s ezeknek a leányvezetőknek kötelessége a rájuk bízott csoportok világnézeti kiképzése. Nagy súlyt fektet a birodalom az ifjú nemzedék szociális együttérzésének kifejlesztésére. A leányok szabadidejének egy részét arra fordítják, hogy a
