Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 2. szám - Megjegyzések
82 Megjegyzések. elhagyták, és pusztulásnak indult a templom a faluval együtt. Így lett a falu helyén szántóföld, a templomból meg csonkatorony. Ez a munkavállalás önként kínálkozott, mert Zelemér egészen közel fekszik Hajdúböszörményhez, és mindezideig nem sokat törődtek a festői rommal, legfeljebb, ha egy-egv utas rá nem tekintett unottan, amint a vonat elrobogott a rom alatt. Ásatásaink folytán a nagyközönség is felfigyelt rá, úgyhogy a csonkatorony nem ócska kőhalmaz ma már, hanem műemlék, amelynek története van. A kirándulók nagy száma kereste fel a nyáron és keresi fel azóta is. Hajdúböszörmény város a magára hagyott pusztuló toronyromot felkeríttette, és lépéseket tesz, hogy a nyár folyamán a további pusztulástól megóvják. De az én szempontomból sokkal jelentősebb volt, ahogy a diákjaim fogadták ezt a darab történelmi múltat. Milyen más volt egy ilyen szabadban átélt történetóra, mint bent a zárt iskolateíemben. Bezzeg, nem várta most senki sem a csengetést; hiába is várta volna, mert csengő ijem volt a táborban. Hogy röpültek az órák egyik a másik után ! A fiúk valósággal beleélték magukat a történelmi múltba; természetesen előzőleg megvilágítottam előttük Zelemér múltját, és elmeséltem, vagy meséltettem a helybeli fiúkkal a hozzá fűződő mondákat is. Százféle kérdéssel zaklattak, és szigorúan figyeltek az utasításokra. Reggelenként, a munkaidő kezdetekor, valósággal rohantak a munkának, és versenyezve ásták a kutató-árkokat. Megértettem őket; fiatal lelkük-testük tele van feszülő tettvággyal, és mikor azt kielégíthették, könynyebben tudnak odafigyelni, mint mikor órák hosszú során csöndesen kell ülniök az iskolapadokban. Az ásatások folytán feltártuk az idők folyamán rommá vált zeleméri templom alapjait. Megtudtuk, hogy a templom gót stílban épült, nagysága 24 x 6'60 m. A templom körül emberi csonLokat találtunk, ezekből nyilvánvaló, hogy a templom környéke temetőhelyül szolgált, (de a sírokat feldúlták, ép sírt nem találtunk). Az alapok feltárása után a közeli szántóföldeken a falu után kutattunk, öt kutató-árkot (34—48 m.) ástunk. A falu nyomait megtaláltuk. Az emberi csontokon kívül cserépdarabok és rozsdás kések, valamint az építkezéshez használt vasszegek kerültek felszínre. Az ásatást két munkatáborban végeztük 1938. év július havában, amelyekben,22, illetve 24 diák vett részt. Mindenik tábor 2—2 hétig tartott. Az egyik táborban cserkészek voltak. Táborhelyünk a Boda-erdőn volt, közel a munkahelyhez. Az ellátást a résztvevők által befizetett részvételi díjakból (3—5 pengő fejenként), a beszolgáltatott élelmiszerekből és a cserkészcsapat pénzéből fedeztük. Jószívű adakozók is segítettek bennünket. Hajdúböszörmény város és a hajdúböszörményi gimnázium által nyújtott segélyekből szerszámokat szereztünk be (ásók, lapátok, talicskák stb.). A táborok napirendje kevés eltéréssel (esős idő) a következő volt: 6 órakor ébresztő, 6—7-ig reggeli torna, mosakodás, takarítás ; 7 órakor zászlófelvonás, ima, szolgálat átadás-átvétel, utána reggeli. Kivonulás a munkahelyre ; 8—12 óráig ásatás (közben 20 perc pihenő és tízórai). Bevonulás a táborba, mosakodás ; 1—2 óráig ebéd. Délután 2—4-ig pihenő, levél- vagy naplóírás ; 4—6-ig ásatás. Mosakodás (fürdés). 7 órakor vacsora, 8 órakor megbeszélés, tábortűz (zárt). 9 órakor parancskiadás, zászlólevonás, ima. 9'30 órakor lefúvás. Vasárnaponként az ásatás szünetelt. Ilyenkor délelőtt templomba mentünk a közeli Józsára, délután nyilvános tábortüzet rendeztünk (szavalat, zene, ének stb. számokkal). Mindennap egy-egy őrs volt szolgálatban (6—7 fő), amelynek kötelessége volt a tábor körül adódó napi munka elvégzése (fagyüjtés, hordás, vágás, vízhordás, segédkezés a konyhán, nappali őrségadás stb.). Éjjel az őrséget 2 óránként váltottuk (2—2 fő). A táborozok a cserkészcsapat sátrait használták. Azt hiszem, nem lesz érdektelen megemlékeznem az.étkezésről. A szakácsok a diákok közül kerültek ki és a segédszakácsok (kukták) is. Étrendünkön szerepeltek. Beggelire : kakaó, kávé, tej (3 dl. tej), kenyér. Tíz órakor : mézeskenyér, sütemény v. kalács. Ebédkor : leves, sült és főzelék, kenyér. Vacsora : paprikáskrumpli, krumplis tészta (öhöm) sült szalonna, tea, főtt tojás stb. Jó szakácsunk volt, így az étrend is változatos volt (töltött káposzta, túróscsusza, káposztáskocka stb.).
