Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 2. szám - Kiss Ernő László: Asszociációs kísérletek
80 Kiss Ernő László : Asszociációs kísérletek. álmodni, virág —• fa). A jelentésbeli kiegészítés helyett a felbukkanó szó itt inkább formai, logikai viszonyban áll . a hívószavakkal (mellérendelés, alárendelés stb.), melyekre itt általában érzelemtől való mentesség, tárgyilagosság jellemző. E csoporthoz tartozó kísérleti személyek nem szívesen szakadnak el valamely képzettől, vagy képzetcsoporttól : felbukkanó szóként gyakran egy előbbi hívószó, vagy azzal társult képzet jelentkezik, de ha mégis más képzetkörbe lépnek, akkor az ugrásszerűen történik. Alapulvéve Kretschmer ismert tipológiáját, mely két, a testialkattal is összefüggő lelkialkat-típust különböztet meg : az elszigetelő s elszigetelődő, inkább elméleti hajlandóságú szhizotim és a könnyebben társuló, inkább gyakorlati hajlamú ciklotim lelkialkatot, azt mondhatjuk, hogy a fent bemutatott asszociatívokra általában a ciklotim, a perszeveratívokra általában a szhizotim lelkialkat a jellemző. A ciklotim tudvalevőleg alkalmazkodóképesebb, könnyen tér át egyik dologról a másikra, a szhizoid beállítottságú pedig kívülről kevésbbé befolyásolható, gyakran makacsul ugyanabban a gondolatkörben mozog, máskor hirtelen, ugrásszerűen átvált. A kísérleti cédulák tartalmi vizsgálatánál abból indulunk ki, hogy a tudat gyújtópontjába nem puszta véletlen, hanem bizonyos törvényszerűségek szerint kerülnek a felmerülő képzetek. Ranschburg szerint ezek a törvényszerűségek a következők : A tudat gyújtópontjába törekvő képzetek közül győztesek lesznek : „1. az erősebb ingerekből eredő képzetek; 2. a többszörös ismétlés révén nagyobb gyakorlottsági nyomatékkai rendelkezők; 3. az érzelmi tulajdonságaik révén nagyobb elevenségűek ; 4. az ,én‘-hez való érdekkapcsolataik alapján az egyénre fontosabb diszpozíciók; 5. s egyáltalában a valamely megelőző érzet vagy képzet által mintegy előkészített — egyengetés állapotában lévő, tehát a pszychofizikai összhelyzet vagy valamely részleges tényező alapján kedvezőbb konstellációjú diszpozíciók; 6. az egyébként egyforma erősségűek, tehát egyforma reprodukciós jogosultságúak közül a régebbi keletű képzetnyomok“. A felbukkanó szavak mutathatják e szerint az egyén lelkének mintegy általános ,,bebútorozottságát“ s azt, hogy e „bútorok“ közül melyeket, milyen fajtákat használ a leggyakrabban vagy legszívesebben az egyén, de mutatják még inkább az abban az időtájban uralkodó vagy éppen pillanatnyi lelkiállapotot. Ez utóbbit elsősorban, mert hiszen a jelenlevő ingerekből eredő érzeteknek és szemléleteknek elsőbbségük van a már elraktározott képzetek felett. A tartalmi átvizsgálásnál szempontunk lehet éppen az, hogy a felbukkanó szavak a jelenre, a közelmúltra, vagy régebbi múltra vonatkozó élményekre mutatnak-e. Egyszersmind megállapíthatjuk, hogy a látási, hallási vagy mozgási képzetek-e az uralkodók. Megfigyelhető, hogy kettős értelmű hívószavakat (ég, lép) az erősen motóriusok mindig igének fogják fel. Ha elsősorban nem képzettár
