Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 1. szám - Dr. Papp Ferenc: A magyar gimnázium új hármaskönyve
Dr. Papp Ferenc : A magyar gimnázium új hármaskönyve.1 A magyar gimnázium új hfrmaskönyve.* Iskolareformok történelmi fordulók, új eszmeáramlatok következményei. Hadd hivatkozzam itt az múlt századok reformjait mellőzve csak a jelenre, arra az időre, amelyben élünk, amelyben e szinte közmondásossá jegecesedett állítás élet-igazságáról mi, magunk személyes tapasztalatok útján győződhetünk meg. Politikai változásokat nagyarányú kultúrpolitikai aktivitás szokott kísérni, amely behatol kialakult, szinte századokra vagy legalább is emberöltőkre alkotott rendszerek életébe és kényszeríti, hogy az új idők szavára, életjelenségeire valami módon reagáljanak. Vagy azt érzi az ostrom alá vett, hogy az élet örök törvényeit ő képviseli, s amely változásaival ostromolja, nem élet, csupán látszata, időleges, önmagától is elmúló szélvihar,— és ekkor ellenáll, falait erősíti, népét óvja, törvényeit, rendszerét csorbítatlanul őrzi —, vagy azt látja, hogy az élet valóban változik, új utakra tér a történelem, új utakra kell lépni neki is, engedni, hogy alapjában, tagjaiban átjárja az új idők szele; el kell hagyni, ami felesleges, ami jó, törvénnyé tenni, és a régit az újjal bölcsen egyesítve — haladni a jövő felé. Nem könnyű feladat ez a bennünket elsősorban érdeklő intézmények : iskoláink, iskolaügyünk számára. A világháború óta elmúlt évek alatt sokszor lehettünk tanúi, milyen sokféle változás akarta a maga képére formálni középiskoláinkat. Mert a középiskola, mint iskolaügyünk gerince, volt a legtámadottabb pont. Azzá kellett lennie, mert falai közé fogadja, szellemi fegyverzettel látja el az ifjúságot, jövendő sorsunk reményét. Az ifjúság fegyver, döntő fegyver a jövő alakulásában. Milyen irányban? Amilyen irányú világnézettel, ismerettel a középiskola ellátja. Az elmúlt decennium minden európai állam iskolaügyére, különösen középiskolai életére mozgalmas időszak volt, amint a megállapítás már közhellyé lett. A megerősödött államok a megtartás, a vesztesek vagy legyőzöttek a visszaszerzés gondolatára nevelik ifjúságukat. Tulajdonképpen mind a kettő nemzetnevelést végez a maga egyéni életkörülményei, életszükségletei szerint. Ez érthető ; a baj ott kezdődnék, ha az egyéni célkitűzések elfeledtetnék az európai nevelés közös alapelveit, az európai közös kultúrjavak továbbadását, lemondanának a tudás bizonyos kozmopolita jellegéről, a humánum nemes értékeiről, mert így át nem hidalható ellentétek támadnának * Az Országos Középiskolai Tanáregyesület Debreceni Körének 1938 december 16. gyűlésén tartott előadás. 1
