Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 2. szám - Somorjai László: Megjegyzések a testnevelés Utasításához
Somorjai I.ászló : Megjegyzések a testnevelés Utasításához.67 Megjegyzések a testnevelés Utasításához. A középiskolai testnevelés ma már nem divat, hanem a nemzetnevelés, a nemzetvédelem szerve ; az egészember nevelés feltétlenül elmaradhatatlan része. Az Utasítás szelleme is azt mutatja, hogy az új világ új emberpéldányt kíván és ennek az új embernek megteremtéséből, formálásából és neveléséből a testnevelés sem maradhat ki. Nagyon helyes ennek a gondolatnak erős hangsúlyozása, mert a testnevelés nem lehet külön tárgy, nem lehet a többi nevelési eszköztől elütő, vagy annak ellenlábasa, azzal szembenálló valami. Az Utasítás így jelöíi meg a célját : „Munkáját nem tekinti öncélnak, hanem a nevelés egyik ténykedésének, és épúgy az egészséges, értelmes és erkölcsös ember kiformálására törekszik, mint a nevelés többi ága.“ A testnevelés eleitől fogva az, ami ma : nevelő eszköz, csak az emberek értik és értették félre. A testnevelés az iskolákba bekerülésének pillanatától fogva „nagykorú“ nevelő eszköz lehetett volna, ha céljában el nem tévesztik. Tehát nem öncélú nevelő eszköz, hanem a többinek a segítőtársa. De ez nem a lekicsinylése, hanem a felemelése. Mert a többi nevelő eszköz is csak hiányos lehet a józan és értelmes testnevelés nélkül, úgy a testnevelés is elhibázott ténykedés a többi nevelő eszköz figyelmen kívül hagyása esetén. Az Utasítás itt is szépen szabja körvonalát : „a testnevelés nem merül ki a testgyakorlásban, hanem magában foglalja a test ápolását és gondozását.“ De feltétlen a nevelés kiegészítő eszközéül jelöli meg, azzal a megjegyzéssel, hogy „ellensúlyozza azokat a hatásokat, melyek az iskolai munka következtében kedvezőtlenül befolyásolják a tanulók egészségét és fejlődését“. Világos és érthető tehát a testnevelés céljának meghatározása. Később olyan testnevelésről szól, mely minden irányban, sokoldalúan és arányosan fejleszti a gyermeket. Neveli a test erejét, ügyességét és ellenállóképességét fokozza. Tehát az embernevelésben és a nemzetvédelmi célból a sokoldalú, az ügyes, erős és szívós ember a sokatérő. Misem természetesebb, hogy ez a cél nem ellensége a többi nevelő eszköznek, sőt kiegészítője ; merthiszen a szívós, az ellenálló, munkabíró ember a tanulásban is többet érő, mint az, aki ilyen tulajdonsággal nem bír. Az Utasítás szelleme akkor éri el a gyönyörűséges magaslatot, mikor a testnevelésnek a lélekre tett hatékonyságát is megköveteli, és célul tűzi ki. Ez volna az új idők szellemének hordozója. Ennek a megvalósítása lebegjen minden testnevelő előtt. Új idők szelleme : a testnevelés lélekre tett hatásának felismerése ! Nem a karok és lábak vastagítása, nemcsak a szép tartás megszokta tása, nemcsak a bravúros mutatványok káprázata, hanem a lélek tulajdonainak erősítése, nevelése. Ez sem új ugyan, mert a klasszikus korral, a görög korral egyidős : a testnek és léleknek harmonikus 2*
