Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 1. szám - Egyházi és iskolai hírek
Egyházi ás iskolai hírek. 47 meseszövés a szerző legjellemzőbb írói erényei. Csupa mozgalmasság, erő és vitalitás ez a könyv, igazi ifjúsági írás. A regényt Petry Béla művészi illusztrációi díszítik. Á szép kiállítás a kiadó Királyi Magyar Egyetemi Nyomda választékos műízléséről tesz tanúbizonyságot. K. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HÍREK Egyesületi élet. A Protestáns Tanügyi Szemle szerkesztőbizottsága nov. 22-én gyűlést tartott Budapesten. Foglalkozott a protestáns szellemű tankönyvkiadás kérdésével és a tankönyvek kiadására benyújtott nyomdai ajánlattal. Ennek szövegén több változtatást tett, melyek közül legfontosabb, hogy a vállalat egy összegben tartozik kifizetni a szerzői tiszteletdíjat a tankönyv megjelenésekor. A végleges megállapodást a Debrecen sz. kir. város és a Tiszántúli Református Egyházkerület könyvnyomda-vállalata elfogadta. Az ORTE központi igazgatóság december 12-i gyűlésén foglalkozott a szerkesztőbizottság határozataival. Kimondotta, hogy a földrajzi és filozófiai tankönyvek megírására titkos pályázatot írat ki, mégpedig olyan feltételekkel, hogy a sürgősebb földrajzi tankönyvek már a következő tanév előtt megjelenhessenek. Ugyancsak ezen a gyűlésen tett jelentést a szavazatszedőbizottság az egyesület székhelyére vonatkozólag elrendelt szavazás eredményéről. E szerint az egyesület 58.'5 tagja közül 563 a székhely megtartása mellett nyilatkozott, 20-an kívánták a székhelynek Budapestre való átvitelét, így Tanáregyesületünk székhelye 1939 júliusi—1945 június 30-ig Debrecen maradt. A budapesti evangélikus leánygimnázium ifjúsága már a bécsi döntés előtt elhatározta, hogy zászlót küld a visszatérő Felvidékre. A Szép Magyarsággal Beszélők Egyesületének kezdeményezésére Rozsnyó város leányiskolájának küldtek művészi szalagú zászlót, annak az iskolának, melyben Papp-Váry Elemérné, a Magyar Hiszekegy szerzője tanult. (Az ő leánya u. i. a budapesti iskola növendéke volt.) Az iskola egyik osztálya meg a kassai magyar leányoknak küldött külön lobogót. Egyúttal megindult a szeretetmunka is az iskola kebelében : gyűltek a szeretetcsomagoíc, hordták össze a tanulók lelkesedéssel az élelmiszert és egyéb ajándékot, többek között magyar könyvek sokaságát. November 29. és 30-án azután az iskola küldöttsége, dr. Bánkúti Dezső igazgató, a rozsnvói Fialka Margit, továbbá Szembe vezetőtanárai, Jeszenszky Ilona és dr. Zelenka Margit negyventagú csapattal kétnapos társasgépkocsival keresték fel Rimaszombatot, Rozsnyót és Kassát. A két utóbbi helyen átadták csomagjaikat. Mindenütt szeretet fogadta őket, kik elsőknek jártak hős katonáink nyomában Krasznahorka-várában is. Kassán az Evangélikus Tanáregyesület alapítója, háború alatti elnöke, Gömöry János volt kalauzuk. Gömöry, az eperjesi ősi kollégium utolsó magyar igazgatója, iskolája elveszése után költözött át Kassára, s ott az ev. egyház felügyelője. Üjra bekapcsolódik a magyar evangélikus tanárság életébe, s reméljük, nyomában sokan jönnek soraiba, s hozzák szenvedésekedzette magyar lelkűket a csüggedésre oly hajlamos csonkaországi magyarok közé. A baráti találkozásból áldás fakad. A budapesti leányok megismerkedtek a Felvidékiekkel, s most szeretettel várják az ő látogatásukat, vendégségbe is hívták őket Budapestre. b. d. Megjelent az első magyar református világgyűlés Enilékl’iizete nyolcvanhét lapnyi terjedelemben. E füzet tartalmazza Szabó Imre budapesti esperes ünnepi prédikációját, Farkas István püspök gyűlést megnyitó imádságát, báró Vav László főgondnok, dr. Balogh Jenő főgondnok, dr. Üjlaky Ferenc és dr. Vincze Károly amerikai lelkészek, Kulifay Imre párisi lelkész, Dobos Károly budapesti lelkésznek (a braziliaiak nevében), dr. Incze Gábornak (a németországiak nevében), Gönczy Sándor nagykárolyi esperes és Bertók Béla püspöknek az üdvözlő beszédeit, Ravasz László püspöknek az üdvözlésre
