Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 1. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. 45 A7. óriás kenguru. A majmok. A házi tyúk. A fogoly. A házi galamb. A házi kacsa és a házi lúd. A házi veréb. A mezei pacsirta. A fülemile. A vetési varjú és rokonai. A füsti fecske. A harkály. A fehér gólya. A gémek. Az egerészölyv. A kőszáli vagy szirti sas. A láng- vagy gyöngybagoly. A fürge gyík. A vízisikló. A mocsári teknősbéka. A kecskebéka. A taralyos gőte. A ponty. A ponty rokonai. A mocsári gólyahír. A saláta boglárka. Az orvosi kankalin. Az illatos ibolya. Az almafa. A májusi gyöngyvirág. A tulipán. A piros árvacsalán. A pompás nőszirom. A bab vagy paszuly. A mezei zsálya. A burgonya. A gyermekláncfű. A búza. Szerző e tételek kidolgozásánál gyakorlatilag valósítja meg azokat az általános elveket, amelyeket jelen műve bevezetésében röviden, 1933-ban megjelent „A biológia tanításának vezérkönyve“ c. munkájában pedig alapos részletességgel lefektetett. Ajánlásul Greguss szavait idézem : ,,A középfokon tanító természetrajz tanár ebben a Vezérkönyvben nemcsak bőséges módszertani utasítást, egyszerű munkáltatási feladatokat talál, de igen hasznos ismereteket is meríthet, amelyeket a tanításban eredményesen felhasználhat.“ Dr. Mdthé Imre. Nagy Vilmos : „Emlékezzünk régiekről..Arcképvázlatok a debreceni református főiskola utolsó évtizedeiből. Debrecen, Városi nyomda, 1938, 8 r. 72 lap. A csinos kiállítású, kedves hangulatú könvecske bírálatánál ahhoz a mértékhez kell magunkat tartani, amit Szerző a „Bevezetődben maga állított fel saját maga számára, hogy t. i. írásával néhány immár elköltözött egyházkerületi vezérférfiúról és kollégiumi tanárról jegyez fel pár derűs és jellemző adatot, „egy-két vonást, melyek a szellemi arcképhez tartoznak, színfoltokat, de nem méltatásokat, nem a tudóshoz, paphoz vagy politikushoz, hanem csupán az emberhez tartozókat“. Ha e célkitűzéssel Szerző saját maga lemond könyve magasabb irodalmi igényűségéről, mégis nyújt könyvecskéjében annyi értéket, hogy annak — mint közvetlen élmények és megismerések alapján nyugvó jellemrajzi adatnak —a tudományos irodalom is hasznát látja, ha valamikor egyik-másik jellemzett férfiúnak életrajzához keres eleven, színes, emberileg beszélő vonásokat. Tehát e vonatkozásban is szükséges volt e kis könyv megírása. A tekintetben pedig, hogy szerző a 26 arckép pillanatfelvételével s mintegy albumba behelyezésével pár negyedórán át állandó derűs hangulatban tart, hálára kötelezi maga iránt az olvasót, kivált azokat, akik a felidézett kedves vonásokat még maguk is ismerték. Csak az a kár, hogy Szerző a meglevőknél még több arcképet nem rajzolt meg. Dr. Nagy Sándor. Pintér Jenő: Magyar Kereskedők Ny elv védő Könyve. Budapest, 1938. Sárkány Nyomda Rt. 72 lap. Kis 8°. Ára : 80 fillér. A Protestáns Tanügyi Szemle legutóbbi számában a „Magyar Nyelv védő Könyv“ ismertetése kapcsán részletesen beszámoltunk arról a nyélvmentő mozgalomról, amelyet elsőrendű nemzeti cél érdekében Pintér Jenő tankerületi kir. főigazgató indított. A Magyar Nyelvvédő Könyv-ben Pintér Jenő és munkatársai a magyar nyelvhelyesség adatgyűjteményét az iskolák, hivatalok, tudomány, irodalom, napisajtó és általános használat számára állították egybe. De nemes törekvésükben nyelvtisztító munkásságukat a magyar élet különböző foglalkozási területeire is ki akarják terjeszteni. Különösen a kereskedelmi, ipari és kézművességi élet nyelve van tele felesleges idegen szavakkal, melyek megfertőzik szép magyar beszédünket. A Magyar Kereskedők Nyelvvédő Könyvében a kereskedelmi nyelvvel kapcsolatos tennivalókra hívja fel a figyelmet Pintér Jenő és 22 munkatársa. Az Előszóban annak a reménynek adnak kifejezést a szerzők, hogy ha a külföldi kereskedő mindent megtesz beszédének és írásának tisztaságáért, akkor a magyar kereskedők is bizonyára átérzik, mi a kötelességük nyelvünk szókincse és kifejezéskészlete iránt. Nem törekedtek valamennyi hiba kiirtására, csak a legkiállóbb idegenszerűségektől szeretnék megszabadítani keréskedelmi nyelvünket.
