Protestáns Tanügyi Szemle, 1939

1939 / 12. szám - Hazai irodalom

-1-1(5 Hazai irodalom. szaktanárok javaslatára az egyes iskolák maguk választhassák meg a legjobb­nak vélt és használatban bevált zongoraiskolát. Ezeket akartam elmondani a líceum ének-zene tankönyvekkel kapcso­latban. Soraimmal senkit nem akarok bántani, de a magyar református nevelés- és oktatásügy iránti féltő s aggódó szeretetem volt az oka annak, hogy néhol talán keserű daccal, jobban megnyomtam toliam hegyét. Nyíregyháza. Vikár Sándor, tanár, zeneiskolai igazgató. HAZAI IRODALOM Natter—Nád Miksa : Virágos könyv. Kerti és szobai növényeink szárma­zása, története és ápolása. Budapest, 1939. Szerző kiadása. Pallas irodalmi és nyomdai Rt. 510 oldal. Ára 8'50 P. Nem elméleti pedagógiai könyv, mégis csupa pedagógia, mert a gyakor­lati élet szava hangzik belőle. Méliusz Juhász Péter herbáriuma, Diószeghy „Orvosi Füvészltönyve“, Csapó József ,,Üj füves és virágos magyar kert“-je elevenedik meg előttünk, azután Hazslinszky Frigyes munkássága, a régi protestáns iskolák és tudósaik, úgyhogy megtanuljuk becsülni a múltat, valódi értékére leszállítani a jelent. Maga a teljesen elméleti értékű tudomány nem fogja meg mindig a fiatalság lelkét, nem köti le érdeklődését, de ha vissza­tekintünk a múlt időkbe, megismerjük a növények nevét, a nevek kialakulá­sát a görög, római, arabus, keresztyén korokon és tudósokon át, mindjárt világosság tárul elénk és megértünk sok érthetetlennek látszó növénynevet is. Szinte riportszerűen kapjuk kétszáz és egynéhány, többé-kevésbbé ismert kerti és szobai növényünk történetét, eredetét, származását, a tudományos s a népies nevek érdekes vonatkozásait. Megtaláljuk az egyes növényekhez fűződő mondákat, regéket, a régi korok kuruzslóinak, bűbájosainak a növényekkel kapcsolatos szokásait, de az elmúlt századok orvos füvészeinek a növények gyógyító erejében vetett hitéről tanúskodó közléseit is. Megismerjük egyes korok divatvirágait, a virágnyelvet, a növények elnevezőit és felfedezőit, akik olthatatlan tudományszomjukban, ezer meg ezer veszély közepette, sokszor életük kockáztatásával gyűjtötték a távoli földrészek csodás növényeit, hogy gazdagítsák a tudományt és megajándékozzák velük a növénykedvelőket. Néhány szép ábrándunk szertefoszlik (a tulipán nem magyar virág), de az nem baj, az igazság csak megerősíti a küzdő embert. Örömmel olvas­suk, hogy Glumis révén terjedt el nálunk a vadgesztenye, orgona, nőszirom, jácint, tulipán és 1588-ban a burgonya, paprika, meg a dohán}-. Megtudjuk a Hortenzia titkát, a gyöngyvirág magyar voltát stb. Az igazságot és szépsé­get keresve, magunkat művelve, az ifjúságot tanítva, mindnyájan hasznosít­hatjuk szerzőnk ,,Virágoskönyv“-ét. Budapest. " ür. Horváth Károly. 1. A gyűjtögető gazdálkodás. 2. Az elvetett búzától a kenyérig. Összeállí­totta : Dr. Gunda Béla. Útmutató füzetek a néprajzi adatgyűjtéshez. Buda­pest, 1939. Néprajzi Múzeum. Országos Magyar Történeti Múzeum Néprajzi Tára. Ethnologiai adattár. Népi kultúránk és magyar népiségünk megismerésére a Néprajzi Múzeum a legmagasabb tudományos szempontokat és igényeket szem előtt tartó hely­színi kutatómunka megszervezését, irányítását végzi. Azok számára, akik a magyar föld valamelyik területén egy-egy kérdéssel részletesebben kívánnak foglalkozni, anyagot gyűjteni és azt feldolgozni, külön füzeteket ad ki. A fenti füzet ebből való. És nekünk, a magyar élet, a magyar iskola munkásainak be kell állanunk a dolgozók közé, mert addig is elöljártak ebben a munkában a pedagógusok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom