Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 11. szám - Vitéz Szabó Lajos: A földrajz az új tantervben
418 vitéz Szabó Lajos: A földrajz az új tantervben. legalább annyira az érdeklődés előterében áll, mint néhány évtizeddel ezelőtt a keleti kérdés vagy a német és olasz egység. A túlnépesedett s a csillagászati számokban kifejezett fegyverkezések alatt nyögő Európa mindenütt új nyersanyag és hajtóerő után kutat és érdeklődési körébe vonja a messze, lakatlan vagy műveletlen területeket is. Másrészt a nemzeti eszme erőteljes hangsúlyozása egyes európai országokban, így hazánkban is, nemzeti szempontból is követeli a haza földjének és népének az eddiginél tüzetesebb és részletesebb megismerését. Nemcsak bizonyos életpályákon (közlekedés, kereskedelem) lesz gyakorlatilag szükséges alap a földrajztudás, de nélkülözhetetlen mindazoknak, akik a mai politikai és társadalmi eszmék zűrzavarában vakon botorkálni nem akarnak. A földrajz nagy gyakorlati értékének bizonyítására csak két klasszikus példát említek fel. Az, amit Közép-Európával s elsősorban hazánkkal 20 évvel ezelőtt Trianonban és Saint-Germainben tettek, az a földrajzi tudatlanság igazi példája. Pozitív példáját az elmúlt ősszel láttuk, amikor a Felvidékért folytatott tárgyalások alkalmával egyetlen egyszer sem tudták nélkülözni gróf Teleki Pál minden ellenérvet megsemmisítő földrajzi tudását. 2. A lobbi tárgyakkal kapcsolódik. Alsó fokon alapot, felső fokon szintézist ad. A földrajz az egyetlen szaktudomány, amelynek köre egyaránt kiterjed a természettudományok és humaniórák területére. Alsó fokon a teret ismerteti mindazon tárgyakhoz, természeti jelenségekhez és történésekhez, amelyek az egyes tárgyak anyagát képezik. Így a legelőnyösebb koncentrációt jelenti a középiskolának úgyszólván minden más tárgyával. Felső fokon pedig a filozófiához hasonló összefoglalását jelenti mindazoknak, amiket a tanuló középiskolai tanulmánya folyamán történelemből, gazdasági és társadalmi ismeretekből, természetrajzból, természettanból, sőt részben annak is, amit magyar nyelvből és irodalomból tanult. A földrajz tehát a mellett, hogy úgyszólván mindennapos gyakorlati ismereteket ad, tökéletes szintézisét adja a középiskola legfőbb tárgyainak. 3. Nagyon fontos szerepe van az alaki képzés terén. Ezt a tételt e folyóirat 1938 februári számában részletesen kifejtettem. Most csak a főbb szempontokat összegezem. A földrajz a szülőföldből kiindulva s fokozatosan a Föld legtávolabbi pontjaira eljutva, a tanuló szellemi látókörét tágítja. Az okozati összefüggések folytonos kutatása révén fejleszti logikai és ítélőképességét. A soha nem látott területek leírása révén fejleszti és növeli fantáziáját. A földrajzi adatok és összehasonlítások finom megkülönböztetésre, játékos szellemi tornára és az emlékezet fejlesztésére vezetnek. A hazai föld és élet tanulmányozása s annak mindjobban való megszeretése, a frázisoktól mentes őszinte hazaszeretet, a természet csodálatos világának együttes földrajzi képben való szemlélete pedig saját porszem voltának alázatos beismerése mellett minden kényszer nélküli őszinte istenhit érzelemcsiráit kelti életre a gyermek lelkében, s így a földrajz a legtisztább és legőszintébb hazafiságra, a leglelkibb vallásosságra nevel, és
