Protestáns Tanügyi Szemle, 1939

1939 / 10. szám - Megjegyzések

392 Megjegyzések b) A fejezetek, beszédgyakorlatok keretei Az iskola, testrészek, idő. (Thienemann-féle tankönyv.) 2. példa. a) Nyelvtani keret : Személyes névmások. Igék jelentőmód jelen ideje. Módhatározószók. b) Az olvasmányok, beszédgyakorlatok kerete : A család. (Bitter—Puhr-féle tankönyv.) 2. A módszeres egységek rovata. A tárgykörök részében az okvetlenül elvégzendő anyag kereteit, amint láttuk, a tankönyv és a Részletes Utasítások alapján világosan meg lehet állapítani. A módszeres egységek összeállítása azonban bizonytalankodással és tépelődéssel jár. Mit jelent itt az okvetlenül elvégzendő anyag? Ismeretes ugyanis, hogy a tankönyvek anyagát teljes egészében élővé tenni a növendékekben a szókincs bősége miatt nem lehet, tehát csak valamilyen válogatással tudjuk az anyagot összeállítani. De hogyan válogassuk ki a megfelelő anyagot? Mit tartsunk okvetlenül elvégzendőnek? Ha végiglapozzuk a tankönyv szókincsét, mivel a tanulmányok kezdetéről van szó, nehezen tudjuk eldönteni, hogy mely szavak volnának nélkülözhetők. Egyes intézeteken belül is feltétlenül nézeteltérések vannak az egyes szaktaná­rok között, ez a felfogásbeli különbség pedig növekedhetik, ha alkalmunk van párhuzamot vonni több intézet között. Elegendő csak két példát említe­nem. Van olyan felfogás vagy a kényszerítő körülmények szülte elhatározás, amely a Bittér^—Puhr-féle tankönyvben például a 29. és 38. olvasmánnyal (fejezettel) nem foglalkozik, más fontosnak tartja ; a Thienemann-féle tan­könyvben a fontosnak vélt XIII—XV. fejezeteket, más nem tartja okvetlenül elvégzendőnek. A tanmenet állandóságának jellege így kétségessé válik. Az okvetlenül elvégzendő anyag szemszögéből az állandóság meg nem határozható. Mikép lehetne a kérdést megoldani? Lehet-e egyáltalában eldönteni, hogy a III. osztályban mi az okvetlenül elvégzendő szókincs, és melyek azok az olvasmányok (fejezetek), melyek ezt az okvetlenül elvégzendő szókincset magukban foglalják ; hiszen ha összevetjük a két tankönyvet, szókincsük egyrésze nem ugyanaz, és sehol megállapítva nincs : melyik hát ez a szókincs. A Részletes Utasítások szelleme szerint: a válogatást bízzuk a tanár pedagógiai és didaktikai érzékére. A tanmenet így csak akkor válhatik állan­dóvá, ha itt is tágabb keretet biztosítunk az egyes szaktanároknak. Tágabb, nagyobb mozgékonyságot biztosító keretnek látszik, ha az egyes tárgykörök­höz tartozó olvasmányi anyagot, az egyes fejezeteket csak felsoroljuk, hogy egy-egy tanár miképpen rövidíti, alakítja ezeket az egységeket, azt bízzuk pedagógiai és didaktikai érzékére. A. tárgyköröknél vázolt két példához a következő tágabb keretű mód­szeres egységek tartoznak : 1. példa. A tankönyvnek I—IX. számmal ellátott szövegei. 2. példa. A tankönyvnek 14—15. olvasmányai. Jegyzet (rovat). A szókincs kiválogatását^ tanár pedagógiai és didaktikai érzéke irányítja. A szókészlet egy évben körülbelül 800 szót tesz ki. 3. Az időbeosztás. Mivel a tanár elhatározására kell bíznunk, hogy mikép­pen rövidíti, alakítja a módszeres egységeket, nem lehet az állandóság jegyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom