Protestáns Tanügyi Szemle, 1939

1939 / 10. szám - Kónya Sándor: Az Országos Református Tanáregyesület XXXIII. rendes közgyűlése

Kónya S.: Az Orsz. Református Tanáregyesület XXXIII. rendes közgyűlése 387 közösségi gondolatot átélő, szociális és tevékeny embertípus nevelő­iskolája. Azt hiszem, az elmondottakból eléggé kiemelkedik, amit mon­dani akartam : bár az új államban az állam egész szervezetének viselője a férfi, de nőinek életére is jogot formál. Nevelői gondolko­zásában és szervezeteiben ugyanaz a központi gondolat érvényesül, ami állam- és társadalomszervezetében : a faji tudat mindenek felett. Nevelői tevékenysége eddig soha nem látott mértékben terjed ki az egyéni és közösségi élet minden mozzanatára, úgy, ahogy faji és szociális elgondolásait megvalósítani törekszik. Szolnok. Dr. Muzsi Piroska. Az Országos Református Tanáregyesület XXXIII. rendes közgyűlése. Mikor a közgyűlés helye és ideje köztudomású lett, még viszonylag békében forgott a föld. Mire megtartására került a sor, már megint kezdett kifordulni sarkaiból, úgyhogy sokan a gyűlés kényszerű elmaradásától féltek. Az ismerkedési est étkezési területén éppen e miatt némi zavarok is voltak. S ma, a gyűlés krónikájának a meg­írásakor szörnyű erők összecsapása szörnyen parányivá csökkenti az egész gyűlést. De nekünk megvannak mai feladataink, amelyeket véghez kell vinni. S e napi feladatok arra is jók, hogy a holnap árnyékait és szakadékait betakarják, s nyugvópontot mutassanak a változások felett. Találjunk mindjárt egyet! Itt van a hajdúnánási gimnázium. Sokan nem tudják, vagy már elfelejtették, hogy súlyos idők, vagy talán nem minden részletében nemes iskolapolitikai elgondolások halálra, vagy elsorvadásra ítélték. Tanárai fizetésének egy részét akkor a tiszántúli református gimnáziumok fizetéskiegészítő állam­segélyének bizonyos százalékú csökkentése folytán előálló összeg tette ki. Pedig a gyűlésen résztvevők ítélete szerint az intézet meg­szüntetése nemcsak pótolhatatlan veszteség lett volna egy hatvan­ezer lakosú környék gyermekeinek középfokú oktatása szempontjából, hanem megbocsáthatatlan bűn is a tiszta magyarság ellen, mert egy szép középiskolai épület rendeltetésének a megfelelését, lelki­­ismeretes tanári munka látható eredményét és a város és vidék lakóival való szeretettel táplált összeforrottságát, az iskolával kap­csolatos, vagy iskolánkívüli magyar nevelői nemzeti munka vállalását és hűhónélküli végzését tette volna lehetetlenné. Nagy öröm volt a megállapítás, hogy szívós kálvinista erő, öntudat és ellenállás minden titkos és nyilvános akadály fölött diadalt nyert, s az intézet él és virul. Más szilárd pont volt az ismétlődően megállapított kapcsolat, mely a református tanári munkát örök gondolatokhoz fűzi, s az Isten elé állítja. A Nagy Imre lelkész imájának alapul szolgáló Igéből

Next

/
Oldalképek
Tartalom