Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 9. szám - Megjegyzések
368 Megjegyzések Ne féljünk a laikusoktól! A tanári kar, ha hivatása magaslatán áll, nevelői, tanítási kérdésekben éppen képzettségénél fogva, úgyis szuverén úr maradhat. Egy-két megjegyzés nem fogja kihúzni lába alól a szilárd talajt. Fontos része, úgyszólván alapja az órák látogatása az iskolanapnak, de ebben még ki nem merülhet programmja. Azt hiszem, hogy elég volna az iskolanap első négy óráját hospitálásra felhasználni, az utolsó egy, illetve két órában alkalmat kellene adnunk a szülőknek arra, hogy megtekintsék az iskola intézményeit. Hogy ez zavartalanul és szakszerű vezetessél folyjék, a két utolsó órában szüneteltetni lehetne a tanítást. Az internátusokat, gyűjteményeket stb. ilyenkor néznék meg az érdeklődők. Kívánatos volna, ha szülők és tanárok egyszerű közebéden vennének részt, hogy fehér asztal mellett is alkalom nyíljék sok-sok apró kérdés megbeszélésére. Kora délutánra maradna az eddig is gyakorlatban levő szülői értekezlet. Ezen elhangzanék egy előadás valamelyik tanártól egy minden szülőt érdeklő általános jellegű pedagógiai kérdésről. Azután következnének a hozzászólások s a tanári kar válaszai, az értekezletre befutó írásbeli vagy szóbeli kérdésekre. A gyakorlat folyamán bizonyára kialakulna valami szerencsés eszmecsereforma. Jó volna az is, ha az előzetesen befutó kérdések alapján a legégetőbbeknek, legnagyobb érdeklődést kiváltóknak ígérkező kérdéseknek a tárgyalására is sor kerülne. Eredményesnek látszanék, ha a főértekezlet után csoportokra oszlanának a szülők és tanárok, mégpedig az érdekelt tanulók szerint, s kisebb csoportokban beszélnék meg a fiatalabb-idősebb diákok problémáit. Az értekezlet számításom szerint kb. két órát venne igénybe. Utána az ifjúság mutatná be többletmunkájának az eredményét bizonyos területen. Egyszer műsoros délutánt, hangversenyt, más alkalommal önképzőköri gyűlést, sprotbemutatót, stb. rendezne. Ismét máskor fénykép-, rajz- vagy bélyegkiállítást, vagy pedig az iskola életének érdekes mozzanatait megörökítő filmeket mutatna be az érdeklődő hozzátartozóknak. Az orvosi rendelést, a tej tízórai elfogyasztását stb., szintén megtekinthetnék az összesereglett szülők. Ilyenformán minden nyíltszemű, látó és halló ember előtt feltárulna az skola valódi életének egy darabja, s ez bizonyára közelebb hozná egymáshoz a különben nagyon egymásrautalt iskolát és szülői házat. Az iskolanap kerete rugalmasságánál fogva alkalmas arra, hogy a lehető legnagyobb mértékben idomuljon a helyi követelményekhez, igényekhez és lehetőségekhez. Ennélfogva fejlődésképes volna, s nem fenyegetné az a veszély, hogy megkövesedik, elavul és megüresedik. Az igazgató vezetése alatt működő bizottságnak volna a feladata az, hogy mindig korszerű és érdeklődéstkeltő, tömegeket megmozgató és egyben az iskolához kötő tartalommal töltse azt meg. Az iskolanapnak a szülői értekezletnél nagyobb jelentőségűnek, komolyabb élményt jelentőnek kell lennie, ezért ötletszerű megrendezés helyett részleteiben is előkészített rendezésre van szükség. Legalkalmasabbaknak látszanak az első ellenzőrző értekezletet követő hetek az iskolanap megrendezésére. Ebben az esetben már szeptemberben értesiteni kell a szülőket körlevélben az iskolanapról, fel kell hívni figyelmüket annak fontosságára, meg kell kérdezni őket arról, hogy milyen témákról szeretnének különösebben hallani stb., hogy a lelkileg jól megalapozott összejövetel minél nagyobb lelki gazdagodást jelentsen mindenkinek, aki azon résztvesz. A kiválasztott előadások címét s az egész iskolanap pontos programmját is jóelőre közölni kell a szülőkkel, hogy kiki gondolkozhassék a kitűzött tárgyakról, sjól megérlelt kérdésekkel gazdagíthassa a programmot. A részletek kidolgozása helyi körülményektől, a helybeli és vidéki diákság arányszámától, a taníttató szülők társadalmi megoszlásától stb. függ. Ez a vázlatos ismertetés talán alkalmas lesz arra, hogy a szülői ház és az iskola közötti együttműködés elmélyítésével kapcsolatban felvetődött gondolataimat ismertesse. Részletezésre nem térek ki. E helyett inkább egy szokatlan kérést fűzök vázlatomhoz. Arra kérem olvasóimat, hogy akiknek akár helyeslő, akár elmarasztaló megjegyzései vannak az iskolanap gondolaté
