Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 9. szám - Megjegyzések
366 Megjegyzések bizonyságot tehessen az iskola arról, hogy íme ezt az előírt kötelességét is teljesítette. Mert bizony valljuk be, hogy még az előadók sem készülnek megfelelő becsvággyal egy-egy ilyen alkalommal tartandó előadásra, ha tudják azt, hogy nagyon kevés, és nem is elsősorban az értekezlet valódi célkitűzései iránt érdeklődő vesz részt azon. Ily módon a szülői értekezletek megüresednek, feladatukat nem képesek elvégezni. Minthogy azonban a szükséglet nem szűnt meg, sőt egyre világosabban látjuk, hogy mindig erősebb és erősebb szálakra van szükség az iskola és szülői ház összekapcsolása érdekében : nem nyugodhatunk bele abba, hogy a szülői értekezletek bizonyos iskolákban nem virágoznak, mert nincs meg a talajuk, hanem igenis gondolkoznunk kell azon, hogy miképpen lehetne a szülői értekezletekben rejlő gondolatot megmenteni s azt valamilyen formában életképessé tenni. A gyakorló nevelők feladata az, hogy a szükségletek és lehetőségek egybevetése alapján igyekezzenek megteremteni a szülői ház és iskola kívánatos együttműködését. Több vértelen szülői értekezleten töprengtem már a megoldáson, s több megoldási lehetőség villant meg előttem. Idehozom most azt, amelyik — hitem szerint — nemcsak az elsatnyult szülői értekezleteket tudná pótolni, hanem új színeivel és lehetőségeivel még korszerűbben tudná szolgálni az iskola és szülői ház egymásratalálását, közös célokért közös utakon való munkálkodását. Javaslatom : valamelyik szülői értekezlet helyett rendezzen az iskola egy iskolanapot. Olyan iskolanapot, amelynek keretében bőven nyílnék alkalom arra, hogy a szülők belelássanak az iskola munkájába, hogy szülő és tanár megismerje egymást, s megbeszélések során előkerüljenek az iskolai, s általában a diákélet mindenkor fontos és éppen időszerű problémái. Az iskolanap rugalmas, mindenütt helyi körülményekből kinövő, egyéni színű, szükség szerint változó szervezete a lehető legszélesebb körű egészséges együttmunkálkodás melegágya lehetne később. Figyelembevéve azokat a szükségleteket, amelyek leginkább mutatkoznak az iskolák és a szülői ház érintkező területein, mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy az iskolariapnak sok komoly feladatot kell elvégeznie, ha a szülői értekezletekhez viszonyítva komoly eredménytöbbletet akar nyújtani. E feladatok körvonalazására hadd álljanak itt az alább vázolt teendők. Az iskolanap ne legyen kirakatjellegű, hazug képmutatás, hanem a tények, szándékok és törekvések őszinte tükre. Mutassa be az iskola munkáját in statu nascendi; úgyszintén elért reális eredményeit is. A siker előfeltételeként az igazgató megfelelő eszközök igénybevételével biztosítsa a szülők minél nagyobb számban való megjelenését. Föltétlenül szükségesnek látszik többek között a megfelelő időben kibocsátott körlevél. Minthogy az iskolai élet súlypontja még mindig a tanítási órákon van, elengedhetetlen kívánság, hogy a szülők résztvehessenek az órákon. Némelyik érdeklődő szülő megtud ugyan egyet-mást a mai tanítás módszereiről gyermekétől, de a nevelő-tanítás tevékenységre, alkotásra, önkifejtésre, magáratalálásra lendítő erejéről csakis akkor alkothat magának komoly képet, ha több órát végighallgat, végigfigyel. Elismerem, hogy sok tanárnak bizonyos gátlásokat kell leküzdenie akkor, amikor idegenek, kívülállók, különösen pedig tanítványaihoz tartozó egyének vannak bent óráin, de hozzá kell szoknunk ehhez is, ha fokozni akarjuk munkánk társadalmi megbecsülését. Átmenetileg keresztülvihető volna az, hogy csak azoknak a tanároknak az óráit jelöljék ki látogatásra, akik önként vállalják, sőt szívesen veszik a szülők ilyenfajta érdeklődését. Biztos vagyok benne, hogy minden tanári karban bőségesen akadnak ilyenek, hiszen a becsületesen, jól végzett munka tudata és hite föltétlenül megadja a legtöbb embernek azt a biztosságot, hogy hajlandó legyen munkáját bárkinek megmutatni. Aránylag kicsi azoknak a száma, akiknek a természetével, munkamódszerével végkép nem egyeztethető össze az ilyenféle féligmeddig nyilvános munka. Valahogy az az érzésem, hogy mig tanítványaink hozzátartozóinak, szüleinek, akiknek felelőséggel tartozunk, a kritikájától, műhelyünkbe való betekinté
