Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 9. szám - Bartók Miklós: Tudománnyal és fegyverrel
Bartók Miklós: Tudománnyal és fegyverrel 357 dályozni azt, hogy a nagy nemzetek bűvkörébe esve gépies utánzással gyengítsük nemzeti karakterünket, s a halálba való beletörődés lehúzó erői bénítsanak meg. Nemcsak a háború és az emberölés bekövetkezhető alkalmai kívánják tehát a katonai szellemű nevelést, hanem a nemzeti exisztencia, a sajátos magyar lelkiség fennmaradása is. A katonai létforma továbbmenve azt jelenti, hogy állandó lelki készenlétben kell lennünk minden olyan harcra, amely exisztenciális valónkat érinti. Kell lenni magyar élettervnek, amely csakis állandó hadrakeltséggel valósítható meg. A mozgósítás a családdal kezdődik, amely gyökere a nemzetnek. A nőt vissza kell adni a családnak, mert ő a magyarság létparancsa szerint katona-anya és katona-feleség. S ahogy a nő nem az önmaga kedvteléséé, ugyanúgy a gyermek sem a szülőké és az egyeseké, hanem a nemzeté. A magyar otthon nem a kényelemszereteté, hanem a kemény, minden küzdelemre kész heroizmusé. Mindezeket gyökerében a nevelés biztosíthatja. Létre kell jönnie egy osztálytalan társadalomnak, amelyben mindent közös cél irányít. Egyetlen és határozott cél szabjon irányt az iskolai munkának is, melynek legelső teendője a népi műveltség és a magas műveltség összeegyeztetése. A nyelvi oktatás alapja a népi beszéd legyen és nem irodalmi remekek, mert így finomodik ki a nemzet ösztöne a beszédben tükröződő sajátos magyar szellem megérzése iránt. Az emberismeret tárgykörében a néprajz, történelem, jogi és politikai ismeretek a nemzeti jellemkép kialakítását szolgálják, a filozófiai ismeretkör pedig az emberi méltóságét. A természetismereti tárgyak célja a magyar élettér megismerése legyen, az életgyakorlatok pedig a magyarság egészségügyét, művészi nevelését és a gyakorlati munkára való nevelést szolgálják. Mindezek a tárgyak karöltve és együttesen taníttassanak négy elemi és nyolc középiskolai osztályon keresztül, melyek elvégzése legyen kötelező, valamennyi iskolatípusban az egységességet és a gyakorlatiasságot tartván szem előtt. A nemzeti műveltség eme teljes és egyöntetű elsajátítása után birtokolható csupán a nemzettagsági jog. A főiskolai képzés is kapcsolódjék bele szervesen a nemzeti célok szolgálatába, kerülni kell minden felesleges erőpazarlást, amely a mostani tudósképzéssel jár, a szó szoros értelmében vett tudományegyetemre csak a valóban arra alkalmasok járhassanak, a többiek pedig a nemzeti célok által irányított szakfőiskolákra. Végül tanterv és óratervvázlatot közöl Makkai, amely a célkitűzés gyakorlati keretét adja. Ä nemzetnevelés életkerete tehát a katonai nevelés, tartalma pedig a nemzeti műveltség. Mi ebben az, ami valóban új és ami gondolat? Űj magának az életkeretnek, a létformának a gondolata. Az, hogy a nemzet eleven test, amelynek ugyanúgy meg kell teremteni a valójának megfelelő életfeltételeket, mint ahogy a kertész más feltételeket biztosít egy trópusi és egy sarki növény számára. Ehhez mindenekelőtt az élő szervezetet kell megismerni, tudni kell