Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 9. szám - Dr. Kemény Gábor: Apáczai és a Magyar Encyclopédia
334 Dr. Kemény Gábor: Apáczai és a Magyar Encyclopedia tudásnak Aquinoi Szent Tamás Summa theologica valamint Summa philosophica seu veritate catholicae fidei contra gentiles c. művében. 1180 körül a természettudományokat akarta összefogni Honorius Augustodunensis: Imago mundi címen. A középkorból megmaradt legnagyobb encyklopédia a Speculum universale a dominikánus Vincent de Bauvais műve. Az univerzális műveltségi gondolat lép fel a renaissance és humanizmus szellemi mozgalmaiban. A hit és tudás elválnak a vallásban, az érzés-és akaraterőt jobban kihangsúlyozzák, s ez a misztikához és reformációhoz vezet. A filozófiában megébred a teológiától való elszakadási vágy. Ennek az átmeneti kornak gondolatvilága az utópistáknál tükröződik vissza : „Doch spiegeln sich diese vielleicht am deutlichsten in den universalen Erziehungsprogrammen der Utopisten, weil sie dort ohne von den Schranken des Wirklichen und Möglichen gehemmt zu werden mit einem gewissen Radikalismus zum Ausdruck kommen können.“7 Az általános műveltség gondolata nagy szerepet játszik Morus Utópiájában és Campanelle Ciuitas Solis-ában. Humanisták és új szkolasztikusok encyklopédiai műveket, lexikonokat igyekeznek alkotni. Ilyen összefoglaló mű pi. Theodor Zwinger Theatrum vitae humanae 1565, s iiyen Alsted: Triumphus biblicusa. Egyoldalúsága mellett is fontos ez a mű, mert hatással volt Comeniusra is, Apáczaira is. „Den Grundkarakter einer humanistisch gefärbten protestantischen Scholastik tragen auch die Werke Joh. H. Aisteds, der als Universitätslehrer in Herborn auf Comenius grossen Einfluss ausübte. Das Bestreben der Scholastik die gesamten Wissenschaften unter der Oberherrschaft der Theologie zu vereinigen, tritt hier wieder auf. So versucht er in seinem Werk Triumphus biblicus Sacrorum seu Encyclopaedia biblica etc. aus der Bibel ein System aller Wissenschafte und Künste aufzubauen.“8 Kiemelkedik a XVI. században Joh. L. Vives azzal, hogy összefoglaló kritikáját adja a tudományoknak : De disciplinis címen. Az I—VII. rész címe: De cauJs corruptarum artium, a többié : de tradendis discipimis — ebben a skolasztika elavult tanításmódja ellen küzd, sa humanizmus talajából szeretne egy új reformtervet kivirágoztatni. A házi és iskolai tanításra is beható tanításokat ad. Közvetlen elődje Comeniusnak az encyklopédikus munkában Ratke, ki a Frankfurter Memorial-ban már 1612-ben követeli az iskolaügy reformját új módszerek és az anyanyelven való tanítás révén. Comenius panszofisztikus művei között első a még ifjúkorában írt „Theatrum universitatis rerum“, ennek az elveszett műnek töredékét állítólag Magyarországon találták meg.9 Ezt az ifjúkori művet követték a Janua linguarum, melyet 12 európai és 4 ázsiai nyelvre fordítottak le, s a Magyarországon írt Schola Ludus, Orbis 7 Städtke id. m. 38. 8 Städtke Id. m. 51. 9 H. Städtke irja id. m. 59. lapján, de nem említi, hol ?
