Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 1. szám - Zsolnai Vilmos: A tanári illetménykérdés
'28 Zsolnai Vilmos : A tanári illetménykérdés. ügyi tárca költségvetése tekintetében. „Egész nemzeti létünk — mondja az emlékirat — műveltségi felsőbbségünk (kultürfölényünk !) fenntartásától függ. . . Mint minden szociális bajnak, a tanárságénak is abban rejlik a lényege, hogy a tanári munka és annak bére között nincs méltányos arány... Ki kell végre mondanunk, hogy a tanári munka legalább is olyan fontos nemzeti munka, mint akármelyik más köztisztviselőé. Ki kell mondanunk'azt is, hogy a tanár munkájáért éppen annyi anyagi és erkölcsi javadalom jár, mint a többi egyetemi pályákon végzett munkáért.“ Összehasonlítva a tanári javadalmazást a bíróival, kiderült, hogy ámbár előkészületi idő és a hivatás fontossága egyenlőrangú felekké tes^i a két tisztviselőosztályt, mégis aránytalanul a bírák javára esett a magasabb fizetés. íme : a II—IV. fizetési osztályba a bírák 4-2%-a jut, tanár egy sem ; a VI. fizetési osztályba a bírák 10'6%-a, tanár egy sem ; a VII-be bíró 3‘7%, tanár 3‘2%, a VIII-ba bíró 40’7%, tanár 37-4%. De már a IX. fizetési osztályban a bíró csak 41%, ellenben a tanár 59-l%. A VlII-ból a tanároknak csak 9‘8%-a juthatott a VII-be, ugyanakkor a bírák 45%-a, sőt 24%-a még a Vl-ba is. A sok kérelem és javaslat, amelyet a Beőthy-féle emlékirat felsorol, mind írott malaszt maradt, az 1897. évi költségvetés nem javított semmit sem a tanárok helyzetén. És ugyanakkor nem hozott javulást a későbbi költségvetések egyike sem. Még azt sem tették meg, hogy a IX., VIII. és VII. rangosztályba leszorított tanárok mégharmadolásat igazságosan hajtották volna végre. A világháború kitörése előtt így állt a helyzet: a VII-ben 253 (és 7 nem-tanár), a VIII-ban 334 és a IX-ben 464 tanár volt. Igazgató a VI-ban 24, a VII-ben 52. És amikor Tisza István miniszterelnök az 1911-i költségvetési vitában kijelentette „Én a magam részéről melegen óhajtom azt is, hogy a lehető legrövidebb időn belül jusson a tanári karból is a VI. és az V. fizetési osztályba is körülbelül ugyanannyi százaléka a tanári karnak, amely más foglalkozási ágaknak megfelel“, akkor így alakult a helyzet a bírákéhoz viszonyítva : Fizetési osztály Biróiétszám % Tanárlétszám % IV........................ ... 23 0-7 __ _ V........................ ... 140 4-7 3 főigazgató 0-2 VI........................ . . . 467 15-9 11 főigazgató 34 igazgató 2-8 VII..................... . . . . 950 31-7 47 igazgató 25-7 266 tanár Vili........................ , . . . 1098 367 336 tanár 25-7 IX.................... . . . . 305 10-2 528 tanár 436 A világháború alatti és a közvetlen utáni korszak éppen olyan szomorú a magyar tanár életében, mint az egész nemzetében. A liszt,
