Protestáns Tanügyi Szemle, 1939

1939 / 6. szám - Egyházi és iskolai hírek

Egyházi és iskolai hírek. 287 erkölcsi megbélyegzést csinálni. Később a kis diákból valóban szorgalmas, jó tanuló fejlődött ki. 1914-ben ment nyugdíjba. A kiérdemelt pihenés helyett azonban még töb­bet dolgozott, most már nem az iskolában, nem katedrában, hanem odahaza. 1916-ban tragikus csapás érte családi életét. Ez az év fájó emlékek soro­zatát jelentheti mindnyájunk számára, de ahogy Theisz Gyulát sújtotta, kell, hogy minden jobbérzésű ember lelkét a meghatódottság szomorú érzése vegye hatalmába. Csak egy családtagtól való végleges búcsúzás is lever bennünket, Theisz Gyuláléknál pedig a nagy kaszás egyetlen lendülettel egész sort vágott ki a család köréből. Az 1916. év rövid néhány hónapjának ideje alatt hat haláleset, egy család­ban : Zoltán, Jenő fia, felesége, Jenő özvegye, édesanyja és egyetlen élő test­vére. .. Ennek elviselésére mély hitre s nagy lelkierőre volt szüksége. Jenő fiának két árvája Eugenia és Klári is a nagyapa nevelése alá került. E bánatot keltő szomorúság mellől térjünk vissza Theisz Gyula munkás­ságának útjára. Egymásután jelentek meg műfordításai : Barante : Jeanne D’Arce ; La Chanson de Roland : Petit de Julleville ; Lessing : Minna von Barnhehn ; Schiller : Wilhelm Teli ; Schiller : III. Napóleon stb. Nagyobb értekezései : A nyelvtanítás reformjához. (Tanár Egyesületi Közlöny, 1877.) Középiskoláink reformja (Nemzet, 1892). Az idegen nyelv­­tanítás módszere (Magyar Pedagógia, 1892). Modern nyelvi szakosztály szük­ségessége (Tanár Egyesületi Közlöny, 1914.). Középiskoláink reformja IT. (Tanár Egvesületi Közlöny, 1914). A reáliskolák védelme (Pesti Napló, 1914), stb.* Társadalmi működéseként megemlítjük, hogy ő alapította meg a Tanárok Özvegyeit és Árváit Segítő Egyesületet 1911. évben. Hosszú ideig, mint elnök, önzetlen szeretettel vezette ennek ügyeit, amikor megvált a vezetés­től, díszelnöknek választották meg. Az Országos Középiskolai Tanáregyesület­nek is több évtizeden át volt az elnöke, 1935. évben ötven esztendei egyesületi fáradhatatlanságának elismeréseként tiszteleti tagnak választották meg. Ő indította ineg és szerkesztette Matskássy József társaságában a Fran­­cia és Német Könvvtár-t is. Ennyi munka láttára, bizonyos, hogy Theisz Gyulában keményerejű mester dőlt ki a magyar tanárok nagy testületéből. Értelmének, bölcseségé­­nek nagyságával szociális és humánus érzése vetélkedett. Öreg nyugdíjas korában is szívesen adott útbaigazítást: elméleti és gyakorlati dolgokban az őt felkereső egyetemi hallgatóknak, illetve fiatal tanároknak. A magyar katonai reáliskolák egyetemesen elfogadták tankönyveit, ma is az ő ú. n. „direkt“ módszere szerint tanítják francia és német nyelvre jövendő tisztjeinket. Halála előtti hónapokban a romániai kultuszminiszter azzal a kéréssel küldött hozzá egy bukaresti egyetemi tanári, hogy engedélyt kérjenek tan­könyveinek bevezetésére — a román középiskolák számára. Bizonyos kiköté­sekkel, hogy a magyar hazafiságot abban soha sem teszik kritika tárgyává, hozzá is járult. * Még az 1938. év nyarát is fenyőházai (Liptó m.) villájában töltötte, ahol mindig szeretett tartózkodni. Sokat zaklatták és zavarták közigazgatási és adózási követelésekkel a csehek. Sokszor tűrhetetlennek tartotta, s mindig azzal vigasztalta magát, hogy nem sokáig kell ezeket a bosszantásokat tűr­nie. Az Isten által egységesnek teremtett magyar haza újból kiterjeszti áldó kezét a régi határokra ! * * * Dr. Theisz Gyula Isten akaratában való megnyugvással követte Isten­nek hívó szavát, követi övéit, akiket olyan nagyon szeretett. A magyar tudományos világ benne a francia nyelvoktatás úttörőjét fogja tisztelni még hosszú ideig. A pestszentlőrinci ev. temetőben temették el 1939 április 13-án, őszinte és nagy részvét mellett. A Magyar Országos Tanár Egyesület, az Iglói Diák­

Next

/
Oldalképek
Tartalom