Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 6. szám - Egyházi és iskolai hírek
Hazai irodalom. 283 országot jobban szereti, mint Franciaországot ; hangsúlyozza, hogy magyar leány, de ugyanakkor francia is szeretne lenni, és felette sajnálja^ hogy ez nem lehetséges. Ebben a belső harcában összehasonlítja hazáját a külföldi vidékekkel. Nagy megelégedéssel beszél Budapest szépségeiről. Végül, egy kellemes séta után diadalmasan állapítja meg : „Szeretem Magyarországot és Franciaországot. Két országot is lehet szeretni. De jobban szeretem Magyarországot. Ez az én hazám, és mindig jobban kell szeretnünk szülőföldünket.“ Kenyeresné Főzmayer Etelka értékes tanulmányát nagy érdeklődéssel olvashatja psyhologus, pedagógus, nyelvész egyaránt. De élvezetet találhat benne minden művelt ember, akit érdekel a gyermek, annak fejlődése, gondolatvilága és érzelmei. Hálával adózunk a nemes, megértő élettársnak, aki a nagyszerű napló egy részletét közkinccsé tette, és bízvást reméljük, hogy a többi részlet feldolgozásával a gyermektanulmányi irodalom gazdagabbá válik Kenyeres Elemér nagyértékű munkásságának nyilvánosságra hozatalával. Arató Amália. Fehérvári iskolahét, 1938. Szerkesztette : Balassa Brúnó. Csitáry G. Jenő könyvnyomdája, Székesfehérvár, 1938. Ára : 2-50 P. Kapható a főigazgatóságon, Székesfehérvárott. A székesfehérvári tankerület pedagógusai fenti cím alatt 144 oldalas könyvben gyűjtötték össze helyi, körzeti és tankerületi értekezleteik időszerű tárgyalásainak anyagát : a továbbképzésről, az új igazgató-típusról, az osztályvezetők nevelői feladatairól,a diákszociografiáról, szelekcióról, a tanulmányi felügyelői s körzeti iskola felügyelői munkáról, a tanmenetek és óravázlatok tanulságairól, a nemzetnevelés és magyarságismeret, meg az új írásmód kérdéseiről. Á könyv új és komoly hangot szólaltat meg, a vidéki magyar tanítók és tanárok százainak gyakorlati gondolatait, bírálatait és javaslatait közli. A könyvhöz mellékelt kis ismertetés mondja ezt, de hogy valójában is így van, azt mindenki aláírja, aki elolvassa ezt a könyvet. Olvassuk csak el például Hajas Bélának, bonyhádi gimnáziumunk immár nyugalomba vonult érdemes igazgatójának cikkét, avagy Tóth Sándor írását, aki a pápai református gimnáziumnak rajztanára. Régóta érzett hiányt pótol az a munka. Az igazság, a megértés hangját érezzük minden sorából. Nincs nagyképűsködés, nincs póz, nincs feltétlen behódolás, sőt gondolkozásra kényszerít, mert ellenvéleményt is kér. Ezúton feltárulnak olyan ajtók, amelyek eddig le voltak lakatolva. Minden egészséges gondolat helyet kap, ha illő formában hozzák. Ebből megláthatják kartársaink, hogy nincs eltemetve a vidék sem, az ott dolgozó tanítóság és tanárság sem. Értékes eszméiket örömmel fogadják mindenütt. A magyar pedagógusoknak olyan gárdája ad hangot Balassa Brúnó vezetése alatt, amire büszke lehetne minden nagy nemzet iskolaegyeteme. De mi is büszkék vagyunk rájuk, mert a trianoni állapotok után ez igazán hatalmas teljesítmény. Áldja meg a jó Isten kartársaink munkásságát a magyar iskolaügy felvirágzásával. .Budapest. Dr. Horváth Károly. Branyiszkónak a magyar dicsőség és kiváló hősi tettnek közvetlen közelében : Szepesolasziban látta meg a napvilágot 1855 augusztus 13-án. Édesatyja: Theisz Dániel, kereskedő-pékmester volt. Édesanyja : Béler Amália. Szepesolaszi Theisz Gyula gyermekkorában tiszta németnyelvű városka volt. Az azonban bizonyos, hogy a szepesi németek, bár ragaszkodtak német nyelvükhöz, érzésükben mindig magyarok voltak. És azok ma is ! Dr. Theisz Gyula. 1855—1939. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HÍREK
