Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 6. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. 281 amely az önnevelés útján a személyiség felé vezet bennünket. Mindig úgy és olyan módon hozza elénk az értékeket, hogy azok megvalósítására való törekvésünk valóban a megvalósíthatás keretei között alakulhassanak ki lelkűnkben. Az önnevelés útjain végtelen sok akadály áll előttünk. Szerző ezek elhárítására neveli az olvasót, s közben valódi pedagógiai értékeket olt a lélekbe. A nevelés szerelmesévé kíván tenni minden nevelőt. Idevágó tanulmánysorozatából a voluntarisztikus idealizmust hirdető pedagógia körvonalai bontakoznak ki. A már eddig elmondottakból is láthatjuk, hogy nem összefüggő, szorosan egymásba kapcsolódó fejezetekben kapjuk meg itt „A nevelés módszerét“. Ezek valóban különböző előadások és cikkek gyűjteményei, melyek a magyar tanítóképzés első munkásának szinte pedagógiai hitvallását adják. E 620 oldalas munkát az összes iskolatípusok tanárai, valamint a népoktatás munkásai is nagy haszonnal forgathatják. A 6 éves kisgyermektől, a középiskolás diákon át, a főiskolai hallgatóig megtaláljuk sorai között magyar fiatalságunk lélekrajzát. Az önvallomások sora a nemesebb ember kialakításának küzdelmeit tárja fel előttünk. És éppen abban különbözik a nevelés módszerének e könyve talán minden hazai pedagógiai munkánktól, hogy kimondottan a gyakorlatiasság talaján mozogva, haladva, élve kívánja felemelni tanítványait az eszmények magasságába. Az út, mely bennünket felfelé vezet : a helyes cselekvés. Ez egyben tehát a nevelésnek legjobban konkretizálható célja is ! A különböző iskolarendszereket, tantervjavító törekvéseket, iskolareformokat, tantárgyakat, az iskolák belső életét, tantárgyainak célját stb. . ., mindent mindig ezen a szemüvegen keresztül vizsgál. 620 oldalas tanulmányában tulajdonképpen az önnevelés prizmáján keresztül töri meg és vetíti elénk a gyakorlati és elméleti pedagógia problémáinak gazdag kincsesházát. Könyve valóban tanít, valóban nevel. Mi, gyakorlati nevelők segítségével, közelebb juthatunk az ifjúsághoz. Most, amikor középiskolásaink személyi lapjait töltjük ki, s talán sokszor probléma előttünk a helyes ifjúságismerethéz való eljutás, Padánvi-Frank Antal dr. könyve ebben is értékes segítőtársunk lehet. Szemes Gábor. A pohjári iskolai tanárok évkönyve 1938—39. Szerkesztették Illvefalvi Rákosi Zoltán, dr. Mileji Salamon János és Kratofil Dezső. Budapest, 1939. Ára 5'60 P. A békeévek nyugodt idejében az egyes iskolatípusokról évről évre minden tanév elején megjelentek az egyes évkönyvek, amelyek részletes tájékoztatást adtak az egyes iskolákról, azok tanárkarairól, s ismertették az iskolatípusra vonatkozó tudnivalókat rendszeres, kimerítő összefoglalásban ; az áruk mérsékelt volt. A világháború óta eltelt húsz év alatt az évkönyvek általában megritkultak ; a polgári iskolákról is alig néhány jelent meg. Ez a körülmény teszi érthetővé, hogy a tanárság fokozott érdeklődéssel várja és fogadja egy-egy ilyen évkönyv megjelenését. Viszont fokozott igényeket is támaszt vele szemben. Megkívánja, hogy az ilyen évkönyv kimerítően teljes adatokat tartalmazzon, s tárja fel a státus életének minden fontos mozzanatát. Ezt valóban joggal meg lehet követelni egy ilyen évkönyvtől. Ha c szempontból nézzük a címben megnevezett évkönyvet, hogy általánosságban megfelel-e a követelményeknek, akkor igennel kell válaszolni, ami azonban nem zárja ki azt, hogy a szerkesztés minden tényével teljesen meg legyünk elégedve. Olyan emberi munka nincs is, amely minden részletében, mindenkinek tessék, mindenkit minden vonatkozásban kielégítsen. Ez az évkönyv általában azért elégítheti ki a státus tagjait, mert már a szokásos módokat követte a szerkesztés, azon az úton haladt, amelyen már az elődök biztos nyomot tapostak. Az évkönyv elején azoknak a vezető személyiségeknek közleményeit találjuk, akik a polgári iskola ügyével közvetlen kapcsolatban vannak elfoglalt hivatali állásuk vagy tisztségeik alapján. Hogy közleményeket írtak az évkönyvbe, az megtiszteltetés a polgári iskolai tanárságra s a polgári iskolai egész oktatásügyre. Dr. Kosa Kálmán miniszteri osztályfőnöknek, dr. Damjanovics Lajos miniszteri tanácsosnak, dr. Huszti József, a tanárképzői igazgatótanács elnökének a polgári iskola felügyeletéről, a tanárképzésről
