Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 1. szám - Stibrányi Gyula: Az új középiskolai tanterv revíziója
Stibrányi Gyula : Az új középiskolai tanterv revíziója. 23 utánokra. A napi kívánatos felfrissülést pedig meghozza a szabad mozgás is az intézet udvarán egy hosszabb, 15—20 perces szünetben. A testgyakorlási órák száma ne haladja meg azt az óraszámot, amelyet egy tornatanár el tud látni. Hiábavaló a tornaórák számának felemelése, ha éppen az óraszám emelése miatt a tanulót öt óránál tovább kell visszatartanunk az iskolában és ez által megzavarjuk napirendjében, táplálkozásában, és megfosztjuk délutáni szabad idejétől, pihenésétől. Az 1934 -es Hóman-féle törvény a tantárgyak számát 20-ban, illetve 21-ben állapítja meg. Előzménye, valamint következménye a folytonos kísérletezés és az iskolák elbürokratizálódása. Míg azelőtt egy felekezeti iskola igazgatója el tudta látni iskolája ügykezelését úgy, hogy még két tantárgy tanítására is jutott ideje, ma már helyettes igazgató és irodai segéderő is szükséges annak lebonyolítására, hogy a tanárok írásbeli teendőit, a tanmeneteket, óravázlatokat ne is említsük. Ma már az állami rendtartás 18. §-a szerint a gimnáziumi tanulóknak, ezeknek az emberpalántáknak megítélésére nem elegendő a tanulmányi értesítő, hanem a 10 éves gyermek külön titkos minősítésű személyi lapot is kap ! A tantárgyak tologatása végre a 20 tantárgy hármas beosztásához vezetett : vannak nacionáliák, humaniórák és reáliák. A nacionáliák, nemzeti tárgyak közé felküzdötte magát a latin nyelv is, ami által éppen a magyar nyelv óráit kellett csökkenteni. Ez már a múlt évben annyira ment, hogy a III. osztályban a nemzeti nyelv óraszáma heti 3 óra volt. Idekerült a földrajz is, de úgy, hogy a magyar földrajz már csak egy félévet kapott, mert az I. osztályban a Kárpáti medence egységes földrajzi szemlélete helyébe beállították egész Európa képét. A hármas tárgycsoport egyensúlya ezzel annyira felborult, hogy a reáliák közül kihagyták az I. osztályból a természetrajzot, egy agrár-államnak legfontosabb tantárgyát és azt a tárgyat, amely a gyermek megfigyelőképességének kifejlesztésére elsőrendű fontosságú. Csak a Kisgazda-párt, a Természettudományi Társulat és OMGE együttes fellépésének sikerült a természetrajzot újra rehabilitálni. A természetrajz élettani alapon — a jövő tantárgya. Éppen ezért elhamarkodott dolog a növénytannak és állattannak egy osztályba való összeolvasztása a teljes kémiának beerőszakolása miatt. Pedagógusok véleménye szerint a Klebelsberg-féle tanterv anyagbeosztása sokkal jobb a mostaninál, mert a szükséges vegytani alapismeretek elsajátítása után az alkalmazott vegytani ismereteket igen jól be lehetett illeszteni a növénytanba és állattanba. A természetrajzi oktatás nem a lekurtítást, hanem a kiegészítést kívánta volna a hetedik osztályban élettani, örökléstani és egészségtani ismeretekkel a legtágabb értelemben vett embertan keretében. Ezt zárta volna aztán le a nyolcadikos filozófia. A vegytan tanítását pedig meg lehetett volna oldani a törvény 23. §-ának szellemében olymódon, hogy az ötödik osztálytól kezdve az erre jelentkező
