Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 6. szám - Dr. Mohr Győző: A szóképek tanítása a középiskola IV. osztályában
Dr. Mohr Győző: A szóképek tanítása a középiskola IV. osztályában. 263 Érccel meri ki éleiét, kimerítés — ürítés, megölés (karddal) — (vér) ürítés, megölés = kimerítés. Az aggkor az élei alkonya, aggkor — (élet) vége, alkony — (a nap) vége, aggkor = alkony. v Elmetszi a merev érc az életei, elmetszés •— kapcsolatszűnés, megölés — kapcsolatszűnés (test és lélek közt), megölés = elmetszés. Végeredményben a szóképek megfejtése az eddigiek szerint a matézis ama sarkigazsága: ha két mennyiség egy harmadikkal egyenlő, akkor ezek egymás közt is egyenlők, illetve az ismeretelmélet azonossági elve alapján történhetik a legegyszerűbben. Az a szóképek logikája. Pszihológiája a szóképeknek pedig az eszmetársulás folytonos működése alapján történő helyettesítése a gyengébb dinamikájú képzeteknek az erélyesebb dinamikájú képzetekkel. Innen ered a szókép megvilágító ereje. Ez a lényege a szóképnek ! Vizsgáljuk meg ebből a szempontból a következő páratlanul szép Petőfi szóképet A Magyar nemzet című költeményéből : Ha a föld Isten kalapja, Ügy hazánk bokréta rajta. A föld Isten kalapja a (pörge) kalap — kerek, a föld •— kerek, föld = kalap. Hazánk bokréta rajta, hazánk — virágos, bokréta — virágos, hazánk = bokréta. Gigantikus alakítás ! A föld Isten kalapja, hazánk bokréta rajta... mekkora mérések és mily színes, csillogó a kép! Mily eleven, határozott vonalú és plasztikus ! Isten mérhetetlen nagyságának csodálatos megérzékítése. Szebben Istent és a hazát még senki sem köszöntötte ! Mily messzefekvő tartalmú és terjedelmű képzetek : Kalap és föld ! Továbbá haza és bokréta ! A költő lángesze villámszerűén átcikázik a távolságokon, rádöbben a feltűnő jegyek egyezésére, és éles logikával pillanatok alatt
