Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 6. szám - Dr. Mohr Győző: A szóképek tanítása a középiskola IV. osztályában
Dr. Mohr Győző: A szóképek tanítása a középiskola IV. osztályában. 257 Jovan Ducsity, a formaművész, valamint Ivan Cankar. Mindegyiknek több műve jelent meg magyar fordításban. Ha pedig a hasznossági oldalát tekintjük a dolognak, vannak nálunk is sokan, akiket vérségi kapcsolatok, vagyoni ügyek az elkapcsolt területekhez kötnek, s miért lennének azok elzárva az ottani kultúra ismeretétől? S miért ne tudhatnának részleteket egy velünk valamilyen közösségben élő nép irodalmából? Tíz év előtt még naív megállapítás volt ez. Ma azonban a magyar kormány is ezt a politikát tette magáévá s az egész ország tapsolt a bekövetkezett siker után, s ha irodalmi elgondolásaimat nem is követné 120-as tempóban a várvavárt eredmény, ezidőszerint — fegyverek súlyára komolyan nem gondolva — más célravezető eszközt nem ismerek, ami közelebb állna a humanizmushoz és a krisztusi szellemhez, melynek szócsövei vagyunk elsősorban mi, református tanárok... Mezőtúr. Dr. Boross István. Források: Erényi Gusztáv: Irodalmi műfajok. Nyugat, 1938. 8. sz. Féja Géza: Magyar társadalmi regény az éji homályban. Kelet Népe, 1938. 8. sz. Kállay Miklós: Irodalmi élet. Mai világ képében. Szerb Antal: Könyvek és ifjúság elégiája. Nyugat, 1938. 9. Részletes Utasítás, 1938. Tantervi Utasítás, 1928. Veres Péter : Időszerű feljegyzések. Kelet Népe, 1938. 8. sz. A szóképek tanítása a középiskola IV. osztályában. A fogalmazástanítás közoktatásunk égető problémája. Sajnos, megoldatlan probléma. Sok belföldi és külföldi panasz tanúskodik róla. Halomszámra fogynak évente a füzetek, az eredmény pedig nem mutatkozik oly mértékben, amint azt a nagy életküzdelem később megköveteli. Amikor ennek az iskolabajnak a diagnózisát akarjuk megállapítani, mindjárt szembetűnik a fogalmazástanítás átlagos célkitűzésének a pszychologiai elégtelensége, mert a jó fogalmazásnak egy csomó olyan együtthatója van, amiket nem a szoros értelemben vett fogalmazástanítás fejleszt, de a fogalmazást magát döntően befolyásolják. így a fogalmazástanítás végcélja sem lehet egy szinte kihámozott, elszigetelt lelkiképesség fejlesztése — ilyen leegyszerűsített lelki tevékenység nincs is a valóságban bonyodalmas, elválaszthatatlan kísérő jelenségek nélkül —, hanem a lélek mindazon té2
