Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 1. szám - Dr. Papp Ferenc: A magyar gimnázium új hármaskönyve
Dr. Papp Ferenc : A magyar gimnázium új hármaskönyve.20 pont magában foglalja a népi gondolatot, sőt idegen népiségek megbecsülését is. Az új tantervnek vagy legalább is a mai tanterv revíziójának meg kell szüntetnie a túlterhelés veszedelmét, valóra váltani a középiskolai törvény ígéretét, amely a megvalósítás, tehát a tantervkészítés alkalmával elsikkadt: szakérdekek érvényesültek. Heti 30, tehát napi 5 kötelező óránál többet egyetlen osztály számára se írjon elő. E keretben helyezkedjék el a testnevelés is. Csökkenteni kell a tananyagot is. A tanuló —- kötelességtudó diák — ne napi 10—12 órai szellemi munkával készüljön elő jövő feladataira, végezze iskolai kötelességét, hiszen a felnőtt fizikai és szellemi munkások túlságos igénybevételét törvények tiltják, a nyugati államok 40 órás munkahetet vezetnek be. Az ifjúságnak, a nemzet jövő reménységének arra is kell időt engedni, hogy hajlamainak, képességeinek megfelelően egy bizonyos irányban, tanulmányai keretében, szabadon választott munkaterületen tevékenykedhessék. Tehát időt kell adnunk arra is, hogy pl. kémiai és fizikai gyakorlatokon vehessen részt, hogy olvasson, amire pedig a mai iskolai'elfoglaltság mellett különösen a felső osztályokban alig jut idő, arra még kevésbbé, hogy elmélyülve, gondolkozva olvasson, megtanuljon olvasni. A revízió követelménye fennáll az érettségi vizsgálat tárgyaira, anyagára is. A túlterhelés veszedelme nemcsak a tanulót fenyegeti, hanem a tanárt is. Kétségtelen, hogy az új gimnáziumi rendtartás a tanárral szemben az adminisztráció tekintetében túlzott követelményekkel áll elő. E követelmények a tanárt nemcsak, hogy elsődleges feladatától : a nevelés és tanítás munkájától és az annyira fontos önképzéstől vonhatják el, de könnyen elkedvetleníthetik, vagy legalább is munkakedvét erősen csökkenthetik. A tanári mellékteendők halmaza, az igazgatóra és tanárra mért adminisztratív kívánalmak túlsága sokkal inkább kárára vannak az iskolának, a nevelés és tanítás munkájának, sem mint hasznára. Félő, hogy a lélek így elszürkül, a lelkesedés, az ambíció lohad, a szuggesztív erő megfogyatkozik, s az iskolára vigasztalanul egyhangú napok következnek. A hármaskönyv revíziója elkerülhetetlen. E revíziót sürgeti a Felvidék magyarlakta területeinek visszacsatolása is. Ez örvendetes tény újabb feladatok megoldása elé állítja közoktatásügyi kormányunkat. A nemzetiségek nevelését is meg kell oldanunk, sőt fölöttébb fontos célkitűzésünk a magyar és nemzetiségi ifjúság egymást megértő, egymást megbecsülő, békés, azonos célok által vezérelt életre való nevelése, hogy a múltak bűnei vissza ne térjenek. A revízió nem állhat tantárgyak és óraszámok tologatásából, jó munkát, gyökeres munkát kell végeznie. Dr. Papp Ferenc.
