Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 5. szám - Egyházi és iskolai hírek
Egyházi és iskolai hírek. 235 valamint a sztratoszférát és még annál is magasabb ozonoszférát és ionoszférát ismerteti. Tőle valók a légköri fény és az elektromos tüneményeinek fejezetei is. Bacsó Sándor adjunktus leírta á Föld éghajlatát, valamint a mikroklímát, továbbá az időjárásnak hosszabb időtartamra való előrejelzését. Az időjárási elemi csapásokról Réthly Antal számol be. A vízcsepp és a jégkristály fejezetét Aujeszky László és Tóth Géza, az időjáráskutatás műszereit és eszközeit Bacsó Sándor és Tóth Géza ismertették. A megértést 244 szövegközti kép (fénykép, rajz, térkép), továbbá 21 fekete és 4 gyönyörű színnyomásos műmelléklet könnyíti meg. Magyar nyelven eddig a légkör tudományát teljes egészében felölelő, ilyen nagyszabású és népszerű, a tárgyat teljesen összefoglaló mű még nem jelent meg. A négy kötetből álló sorozat ára 80 P. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HÍREK Torkos László. (1839 okt. 2—1939 márc. lő.) Ez év március 15-én húnyt el Torkos László, a magyar tanároknak és a magyar költőknek Nesztora. Nemzetünk küzdelmes életének egy századát élte át. A jövőtformáló reformokban született, mint gyermek látta a szabadságharcot, mint ifjú érezte az elnyomatás nehéz esztendeit. Férfi korában a békében fejlődő Magyarország buzgó és érdemes munkása volt, s élete alkonyán a szétszakított magyarság fájdalmát kellett vállalnia. Az isteni gondviselés azonban megengedte neki, hogy az új hajnalhasadást is megérhesse. Gyermekkorában még újdonság volt a technika hatalmas csodája, a vasút s a századik évébe lépő költő már a rádió csodáján keresztül szólhatott a magyar közönséghez. Torkos László olyan ősi, evangélikus papi családból származott, melyben hagyomány volt az irodalommal való foglalkozás és a tanítás ügyének pártolása. Atyja Torkos Ferenc, táblai ügyész és egyházfelügyelő. A családi kör nevelte belé az erős lrazafias érzést, szülőföldjének, Kőszegnek, gyönyörű környéke szerettette meg vele a természetet. Iskoláit Kőszegen kezdte, s a már közel 300 éves soproni líceumban fejezte be. Korán eljegyezte magát az irodalommal. Nem volt még 15' éves, mikor nyomtatásban láthatta első költeményét. Sopronban buzgó munkása volt a Kis János alapította első magyar önképzőkörnek, a Magyar Társaságnak, melyet akkor éppen legkedvesebb tanára, Domanovszky Endre vezetett és indított újabb virágzásnak. Fejlődésére kétségtelenül nagy hatással volt ez a légkör, melyben Lehr Albert és Lehr Zsigmond társaságában bontogatta szárnyait. Hajnal címmel lapot alapított, s abban sűrűn jelentek meg lírai költeményei, kisfaludias regéi, szomorú- és vígjátékai. Ugyanakkor elindult a nagyobb nyilvánosság felé is. A Vasárnapi Újság 1857. évi pályázatán dicséretet nyert egy népies elbeszélésével. Gimnáziumi tanulmányai után a teológiára iratkozott be. Mindig szeretett bölcseleti kérdésekkel foglalkozni, s kedves tanára, Domanovszky is ezt a tárgyat adta ott elő. Igazi bölcselőnek sohasem tartotta magát, de költeményeinek mindig szeretett bölcseleti, erkölcsi, eszmei alapot adni. 1859-ben Haliéba ment tanulmányai befejezésére, s ott az egyetemen, a magyar társaság körében eltöltött boldog két esztendőt egy hosszabb németországi utazással zárta le. Huszonkét éves korában jött haza, hogy beálljon a magyar élet munkásainak sorába. Itthon egy éves nevelősködése alatt sok tapasztalatot szerzett az előkelő leányoknak akkor divatos, idegenszerű tanításáról és ferde neveléséről. Talán épp azért szentelte később olyan lelkesedéssel minden erejét a magyar nőnevelés munkájának. 1862-ben a budapesti evangélikus gimnázium tanára lett, s itt működött 15 esztendeig. Hosszú évekig vezette szeretettel az önképzőkör munkáját, ily módon törlesztvén azt az adósságot, mellyel a soproni önképzőkörnek áldásos irányi-
