Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 5. szám - Belföldi és külföldi lapszemle
Belföldi és külföldi lapszemle. 22» tanárjelöltek elhelyezkedési lehetőségeinek kérdéséről. Ezekből az tűnik ki, hogy e téren bizonyos javulás állott be, csupán a női jelöltek helyzete még mindig igen szomorú. P. Ssinianek a legújabb német főiskolai reformtörekvéseket ismerteti. így közli először is Rust miniszter nézetét e kérdésről. A miniszter szerint a tudomány tárgyilagossága nem jelentheti a világnézeti alap hiányát, hiszen voltaképpen ez az, amelyből az ember szellemi alkotásai fakadnak. Ezután a szerző több, e körbe tartozó tanulmányt ismertet, amelyek főkép annak kimutatására irányulnak, hogy a német tudománynak ezentúl a német nép jövőjéért is dolgoznia kell. A füzet végén közölt hírek egyike a német tanulók külföldi levelezéséről számol be. Itt értesülünk arról is, hogy az 1936—37. tanévben magyarországi tanulókkal 619 levelezési kapcsolat állott fenn. A 4. füzetben H. Schwarz Fichte politikai fejlődéséről írt cikke után ismét R. Thom egy tanulmánya következik, amely az emberiség legrégibb korszakaival foglalkozva igyekszik ezekkel kapcsolatban az indogermánságnak, majd a germánságnak kialakulását kimutatni. E. Simon statisztikai kimutatást közöl arra vonatkozólag, hogy a poroszországi középiskolákban 1930 óta elsőízben 1937-ben mutat az első osztályosok száma emelkedést, s megállapítja azt is, hogy a középiskolákat az alsó osztályok elvégzése után kevesebb tanuló hagyja el, mint azelőtt. Ezután részletes beszámolót kapunk a különféle német történettudományi társulatok 1937 július 5—7. napjain Erfurtban tartott együttes ülésezéséről. Az 5. füzet bevezető tanulmánya IV. Beyertől a japán szellem sajátszerű vonásait ismerteti, kitérve nevelési kérdésekre is. A japán, noha egyébként vallási téren türelmes, szinte misztikus tisztelettel tekint a császárra, akit isteni eredetűnek tart. A császár mellett a nép és a család a japán ember eszményei. Az iskolai nevelés is ezeket az eszményeket domborítja ki, s ezek alapján válogatják meg az olvasmányokat is. A következő cikkben P. Bonnersheim annak kimutatására törekszik, hogy a faji kérdéssel foglalkozó tudomány nem materialista jellegű. Szerinte a faj nem csupán élettani, hanem egyszersmind lélektani fogalom is. Az ezt követő cikkek közül még két statisztikai tárgyú foglalkozik a középiskolák kérdésével. Az itt közölt adatok közül megemlítjük a következőket : 1936-ban a német birodalom középiskoláinak száma 2319 volt 22,349 férfi és 2129 női tanerővel. A tanulók száma 673,073 volt; ezek közül 458,552 (68-4%) protestáns, 199,067 (28 9%) katolikus, 2769 (0-4%) más keresztyén, 8650 (1.3 %) izraelita, 1095 (0*1%) egyéb, 2940 (0 4%) felekezetnélküli. A protestáns és izraelita tanulók száma a múlthoz képest csökkent. A 6. füzet G. Fittbogen hosszabb tanulmányával kezdődik. Tárgya a birodalmon kívül élő németség népisége és költészete. A szerző abból a gondolatból indul ki, hogy a költői alkotásokat nem csupán mint műalkotásokat kell megfigyelni, hanem mint az egyes népcsoportok lelki életének kifejezőit is. Ily alapon megállapítható, hogy a nyelvszigetek költészetére hatással van az illető vidék lakosainak száma, társadalmi szervezete, története, továbbá letelepülésének ideje is. Ezek mellett Nadler József, aki e kérdéssel a prágai német egyetem kezdeményező lépése után különösen foglalkozott, kiemeli még az ősök vérének, a vidék éghajlatának és földrajzi szervezetének hatását is. Az e hatásokkal összefüggő sajátságok kimutatása azonban sokszor igen nehéz, épúgy mint az anyaország irodalmának hatásáé a nyelvsziget költészetére. A füzet többi cikke sorából általánosabb érdeklődésre tarthat számot Th. Wulle értekezése arról a kérdésről, miféle tapasztalatokkal gazdagíthatja a német ifjúságot a ,,Schullandheim“-ban eltöltött idő. Amint kifejti, a meglátogatott vidék építkezési módja, világítási berendezése, közlekedési vonalai, birtokviszonyai, társadalmi szervezete, talaja, éghajlata, állattenyésztése, gazdasági viszonyai, gépei, kereskedelme s sok egyéb mind igen sok tanulságot s feldolgozásra alkalmas anyagot rejt magában. A tapasztalatok kiegészítése céljából fontos, hogy ugyanaz az osztály ismételten is ugyanazt a vidéket látogassa meg. Egy nagyobb cikkben II. Müller új irányelveket közöl a német fiú
