Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 5. szám - Belföldi és külföldi lapszemle
226 Belföldi és külföldi lapszemle. valóban megoldatlanok és időszerűek, alkalmasak arra, hogy elősegítsék a szakoktatás ügyét, és útmutatásul szolgáljanak a jövőre nézve. Néhány előadás nyomán ezeket a tanulságokat foglalja össze a cikk. — Dr. Borotvás Nagy Sándor : „Rassenbestimmtheit und wirtschaftliche Erziehbarkeit“ címen azt a kérdést fejtegette, lehet-e egyáltalán közgazdasági műveltséget adni, vagy- pedig hiábavaló munkát végez a kereskedelmi oktatás, mert mindez örökölt faji tulajdonságoktól függ. (L. északi népek, zsidóság.) Fejtegetésének eredménye : a fajok nevelhetők, tehát lehetséges a közgazdasági nevelés. (Történelmi példák.) — Önként adódik a második és a kongreszszusok központi jelentőségű kérdése : ha lehetséges a nevelés, milyen legyen az? Az előadások legtöbbjéből kicsendült a követelés : egész embert neveljünk, ezt kívánja a mai élet nehéz küzdelme is. •— A gyakorlat és elmélet viszonyának tárgyalásánál újra megállapították azt a régi igazságot, hogy’ a szakoktatás elvesztette minden létjogosultságát, ha elszakad a gyakorlati élettől. — Kirchner Ilona („Handel und Handelsschule“) azonban igen helyesen mutatott rá előadásában, hogy a gyakorlat példájára nem lehet teljesen rábíznunk a tanulót, mert a gyakorlat és a szakiskola iránya és módszerei közt helyenként tátongó szakadék van. A kereskedelem mai irányvezetése sokszor merőben ellenkezőjét mutatja mindannak, amit az iskola tanít. (Pl. Helyes áruelosztás, ~ árufelhalmozás, árumegsemmisítés stb.) A jelen egészségtelen kereskedelmi légkörének meg kell változnia, hogy helyreálljon az összhang az iskola és a gyakorlat között. Különösen hazai szempontból fontos a pályaválasztás és a pályákra való helyes irányítás kérdése. Külföldi példák szolgálhatnak útmutatásul. A munka emberi elemeinek kérdése is megvitatásra került, élettani, lélektani és szociális szempontból. Megtárgyalták a kereskedő műszaki képzésének és az iparos kereskedelmi képzésének időszerű kérdését is, rámutatva az egyes országok ez irányban tett kísérleteire. Oktatófilm Közleményei. 1939, 1. sz. és 3. sz. Dr. Horváth Károly : „A film és a magyar gazdaszellem“ és „A film és a magyar gazdaérdekek“ egymást kiegészítő cikkek, földszeretet és lelkes meggyőződés hatja át minden sorukat. A természet igazi képét nyújtó filmek nélkül az iskola sohasem juthat el odáig, hogy a gyermeket a valósággal meg tudja ismertetni. Hazánk sorsa össze van kötve a földdel. A magyar föld és természet helyes megismerése erkölcsi, de gazdasági szempontból is kötelességünk. Ezért minél több és jobb gazdasági vonatkozású oktatófilmet az iskolákon keresztül a magyar társadalom városi rétegeibe, hogy közelebb hozzuk őket a természethez, a földhöz, a magyar élet legfontosabb és legősibb forrásához. Ki kell irtanunk a nálunk dívó irtózást és megvetést a testi munka iránt. Nincs abban semmi szégyen, hogy agrárjellegű ország vagyunk. A mezőgazdaság különböző ágai ma már hatalmassá fejlett tudományágak. „Az egész emberi kultúra létfeltételeit annak a küzdelemnek a sikere szabja meg, melyet a gazda védelmébe fogadott növény- és állatfajok létéért... az egész kártékony természettel folytat. Ezt csakis megfelelő filmek segítségével lehet megértetni az ifjúsággal,“ de ma meg a gazda-tömegekkel is...“ — „Az oktatófilm nem maradhat meg a középiskolák mai szűk keretei között, ki kell kerülnie a nép közé, meg kell találnia. .. az isltolánkívüli népművelésen keresztül az egész magyar népet, elsősorban a magyar gazdaköröket.“ A kisgazdaköröknek és ezzel együtt az egész magyarságnak létérdeke, hogy a minőségi termelésben versenyképes tudjon maradni, és terményeit el is tudja adni. Ehhez nevelés és felvilágosítás szükséges. A kellően megszervezett és irányított film döntő szerepet kaphat itt, és elhatározóan befolyásolhatja gazdáink életét. „S vájjon miért lenne az szégyen, vagy lealázó, hogy ez a gazdasági jelleg. . . reányomná bélyegét az egész magyar közoktatásra? Ha a híres angol iskolák mindig az angol nép gyarmatosító szerepét tartják szem előtt, . .. akkor mi, földművelő ország nevelői sem tehetünk mást, minthogy tehetségünket, lelkesedésünket az ország legnagyobb tömegének, fenntartó rétegének, a gazdáknak a szolgálatába állítjuk a mai idők legmodernebb, legkifejezőbb, legmegkapóbb szemléltető eszközén, a filmen keresztül is."
