Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 5. szám - Belföldi és külföldi lapszemle
Belföldi és külföldi lapszemle. 224 akik sem itt, sem ott nem állják meg helyüket, kihúznak egy-egy évet valahol, és akkor vagy tovább mennek, vagy menniük kell. Az ilyen diákot nem szabad minden ellenőrzés nélkül a Felvidékre rászabadítani. Ma az evolúció korát éljük, szükség van a magyarság egészének, a nemzetnek az összetartására, a haza minden fiának láncszemként kell egybekapcsolódnia, ezt a láncsort nem lehet kopott, gyenge szemekkel pótolni, mert az építő munka együttes, egyenlő erőt kíván. Ézt csak úgy érhetjük el, ha a magyar szellemiség egyformán hatja át a nemzet minden tagját. Hajdúböszörmény. Csiha Antal. Oiáklevelczés. A Szemlénk legutóbbi számai foglalkoztak a diáklevelezés kérdésével, és különösen nagy figyelmet szenteltek a felvidéki diákokkal való levelezésre. Valóban, nincsen ma fontosabb, mint az anyaországbeli különböző lelkiségeket közelebb hozni egymáshoz, s ezen az úton kialakítani az igazi magyar lelkiséget, a jövendő útjainak alapját lerakni. A nyíregyházi ev Kossuth-gimnázium jóformán minden osztálya üdvözölt egy-két iskolát, a visszatérés alkalmából. Ezek az üdvözlések azonban inkább formai jellegűek voltak, az első öröm természetes megnyilvánulásai, a nélkül azonban, hogy maradandóbb nyomot hagytak volna. Pedig az új magyar lelkiség kialakítására éppen ilyen maradandó nyomokra van szükség. Ezért határozta el ugyanez iskola III. osztálya, hogy tíz levelet küld Munkácsra, az ottani állami gimnáziumnak, hogy ezzel is ápolja a ruszin-magyar testvériség gondolatát, s korán hintse el azokat a termő magvakat, amelyekből egy új magyar élet sarjadhat. A levelezés természetesen mindinkább bővült, úgyhogy ma már negyven munkácsi diákkal leveleznek a nyíregyháziak. A munkácsiak levelezését Oláh Miklós osztályfőnök, a nyíregyháziakét dr. Belohorszky Ferenc osztályfő irányítja. Nincs lehetőség és hely arra, hogy a levelezést részletesen ismertessük. Annyi újdonság, érdekesség, annyi kedvesség, őszinteség, ahány levél. Különösen a november 2. előtti események, a január 6-i orvtámadás, a Kormányzó úr márciusi látogatása köti le figyelmüket. Érdekes, hogy fiúk, leányok vegyesen leveleznek, ami a nyíregyházi fiúk önbizalmát csak növeli. A gyermekek kis egyéni élete egyelőre háttérbe szorul, de hisz ez nem is csodálatos a mai történelmi napokban. Sokan nehezen írnak magyarul, mert orosz, cseh iskolába kényszerítette őket a nagy cseh demokrácia. Aki görögkatolikus volt, annak nem volt szabad magyar iskolába járni, nyilván a szabadság elvének magasztosabb, demokratikusabb értelmezése folytán. A levelezést a fiúk nemcsak folytatják, de májusra kirándulást is terveznek Munkácsra, aminek részleteit most beszélik meg egymás közt. BELFÖLDI ÉS KÜLFÖLDI LAPSZEMLE Országos Középiskolai Tanárejjyesiileti Közlöny. 1938—39, 1—5. sz. Dr. Petrik Béla : ,,Az olvasmány feldolgozásának problémái az idegen nyelvek tanításában.“ Néhány, az olvasmánytárgyalásnál minduntalan felvetődő kérdésre kíván rávilágítani. A régi és legújabb irányzatok egybevetésével igyekszik mindegyikből a jót kihámozni és értékesíteni. Nézete szerint a lelkiismeretes, odaadó tanári munkában nincsenek kicsinyes kérdések. Helytelen a szavak otthoni kikerestetése, és előre való megtanultatása. A szavakat mindig a szöveggel kapcsolatosan kell megértetni és mondatokban begyakoroltatni. Szükséges a tanulókat az új olvasmányra először ráhangolni. A különböző képességű (vizuális típus) tanulókra való tekintettel jobb, ha a bemutató
