Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 5. szám - Gulyás József: A sajátosan magyar nemzeti öntudat tartalma, a nemzeti öntudat fejlesztésének és elmélyítésének gyakorlati útjai és módjai
Gulyás József : A magyar nemzeti önludat gyak. módjai és áljai. 209 a modern kapcsolatok mellett a szociális gondolatokról sem. Legyen szuggeráló ereje a tanításunknak, hogy a növendékek leikébe tudjuk oltani azt a gondolatot, hogy noha komolyan soha senki se segített bennünket, úgyszólván testvértelenül állottunk történelmünk folyamán, noha a kitartáshiány s a nemzetiségeink részéről való ellenséges érzés vett körül itt a kárpáti medencében, fenn tudtunk maradni ezer éven át. A föld- és a néprajz keretében elsőrendű kötelességünk legyen megismerni hazánk és népünk vonásait, és pedig élményszerű tapasztalatok alapján. Kirándulásokat kell tennünk a magyar föld, a magyar természet, és a magyar nép megismerésére. El nem kell mulasztanunk mindig kiemelni azt, ami a magyar földet híressé teszi (makói hagyma, kecskeméti barack, hegyaljai bor). Ha nem tudunk mindenhová elmenni, vetített képekkel be kell mutatni hazánk egyes tájait, népünk festői viseletét, a népies kézimunkákat. A film még jobb e célból. A most felszabadult területek megismerésére célszerű minél hamarabb kirándulásokat tenni. A gazdaságtan és a társadalmi ismeretek tanítása szintén bő alkalmat ad arra, hogy a magyar élet berendezését ismertesse, és a magyar kiválóságokra felhívja a figyelmet az iskola. (Tessedik Sámuel.) A latint is jól fel lehet használni a magyar nemzeti öntudat ébresztésére. Hisz ez úgyszólván második anyanyelve a magyarnak, és a magyar irodalom a vonatkozás ezer szálával van a latinhoz kapcsolva. Hasonlóképpen a görög oktatás is jó szolgálatot tesz a magyar nemzeti öntudat elmélyítésére, akár a bibliafordítások ismertetésénél, akár Arany Aristophanes- és Baksay Homeros-fordításánál. A modern nyelvoktatás az idegen nyelv és idegen nép lelkivilágának ismertetésén kívül a gyakorlati élet célját is szolgálja, s egyben igen sok alkalmat ad arra, hogy a magyar szellem megnyilvánulását éreztessük, akár egy Shakespeare-fordítás, akár a Faust és az „Ember tragédiája“ összehasonlítása kapcsán, akár Heinének és Lenaunak a magyarsághoz való viszonyának ismertetésével. Művelt magyar ifjút akarunk nevelni, aki ismerje az idegen népek nyelvét, irodalmát, de értékelje a saját magáét is, ne kövesse a Kérők Szélházyját. A bölcsészeti előtanban egy rövid paragrafusban hivatkozni kellene a magyarság filozófusi kiválóságaira. A gyorsírás keretében megemlítendők a magyar gyorsírók (Gáti, Dobrosi, Nagy Sándor). Költeményeket kellene íratni jeles íróinkkal a magyar név, a katona, a magyar ruha, a magyar tánc magasztalására. Addig is a meglévőket kellene bevenni az olvasókönyvekbe (Csokonai: Dorottya, Gvadányi stb.). Az iskolánkívüli oktatásban is ez eszmék domborodjanak ki. Jutalomkönyvekül csak a magyarság célját szolgáló könyveket adjunk. 2
