Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 5. szám - Gulyás József: A sajátosan magyar nemzeti öntudat tartalma, a nemzeti öntudat fejlesztésének és elmélyítésének gyakorlati útjai és módjai
204 Gulyás József : A magyar nemzeti öntudat gyak. módjai és útjai. alpi rassz mellett 20% dínári rassz állapítható meg a magyar nemzetben. A nevelésnek a nemzet szempontjából kell történnie. Nem világpolgári, hanem magyar nemzeti nevelést akarunk adni az ifjúságnak. Felvethető itt az a gondolat is, hogy a nemzet, vagy az állam céljai lebegjenek-e inkább előttünk. Ugyanis a Protestáns Szemle, 1935. 432. lapján azt olvassuk, hogy az állam csak intézmény, mely alakulhat, elmúlhat, intézményeit más és más szellem irányíthatja, a nemzet azonban, mely az állam kereteit kitölti, az állam feleit való. Ha e kettő ütközik, a nemzet a feljebbvaló érték. Az állam : terület és nép. A nemzet : lelki ideológiai közösség, melynek külső megjelenési formája régebben az állam volt. Vájjon a sajátosan magyar nemzeti öntudat azonos-e a magyar faji öntudattal? E kérdésnél tisztázni kell a nemzet, speciálisan a magyar nemzet és a magyar faj fogalmát. Ravasz László a Magyar Szemle, 1939. 304. lapján azt írja, hogy a nemzet nem vér, hanem lelki közösség. A magyar nemzethez az tartozik, aki vállalja azzal a sorsközösséget, aki az elődöktől átveszi, hordja, s az utódoknak továbbadja e lelket. E szempontból gondosan meg kell vitatni a magyar államban lévő nemzetiségek nevelésének ügyét is. A magyar faj hódító és beolvasztó erejének számtalan példáját lehet felhozni (Zrínyi, Petőfi, Gárdonyi, Herczeg, Toldi, Szenteleki Kornél stb.). Itt gondolunk arra is, hogy Budapestet mennyire megmagyarosította az irodalom, valamint Thirring Gusztáv megállapítása szerint a Dunántúlról és az Alföldről 1890 óta felhúzódó magyarság. Hogy a magyar nyelven való beszélés nem jelent egyet a magyar nemzethez való tartozással, arra a magyar állam és a református egyház áldozatkészségén nevelt nemzetiségek szolgálnak bizonyítékul. A nyáron járt itt Patakon egy székely tanár, aki elmondta, hogy az erdélyi magyarok most a falvak népét vették gondjukba, mert benne látják a magyarság erőtartalékát ; ám azoknak a lelkét is megtámadták már, és fáj a szíve, amikor magyar gyermektől magyarul hallotta, hogy a magyar nemzet évei már megvannak számlálva. íme a nevelés és tanítás milyen fontos lelkitulajdonságokat ad a jövőt illetőleg. Nincs igazuk azoknak, akik azt állítják, hogy az ember nem nevelhető, csak tanítható, mert az ősi tulajdonságok nem változhatnak meg. A jó tulajdonságok fejleszthetők, a rosszak lenyeshetők, szelidíthetők. Az a kérdés most, hogy nemzeti öntudat szempontjából kiket neveljünk, hol kezdődjék a nevelés, és kiket neveljünk leggondosabban. Erre a kérdésre könnyű a felelet. A nemzeti öntudatra való nevelésnek az óvodától az egyetem utolsó vizsgájáig folynia kell. Mégis van fokozat. A legalsó fokon és a legfelsőn inkább ismereteket adunk, az egyetemen meg éppen szakpályára készítünk elő (mérnöki, orvosi, tanári, papi stb. pályákra). De a legfelsőbb fokon is gondot kell fordítani a nemzeti sajátságok ismertetésére és fejlesztésére. Mint papok, orvosok, tanítók, jegyzők sokan kerülnek ki a nép közé, azért annak
