Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 4. szám - Dr. Ember Ernő: Az új olasz köznevelésügyi alaptörvény
174 Dr. Ember Ernő: Az új olasz köznevelésügyi alaptörvény. nevelés szempontjait sem szabad figyelmen kívül hagynia. Ez utóbbiakról a párt egyetemi szervezete, a GUF (Gruppo Universitario Fascista) gondoskodik, melynek minden egyetemi hallgató köteles tagja lenni. Az egyes tudományágakban való specialis képzettség megszerzését az egyetemek mellett működő intézetek segítik elő. A művészeti középfokú és felső oktatásnak az illető művészetben való készség nyújtásán kívül célja az általános szellemi képzés megadása is, és bizonyos ágai képesítést (rajztanári, zenetanári) is adnak. Képzőművészeti, zeneművészeti, iparművészeti és színművészeti ágazatai vannak. Minden tagozatban minden év végén vizsgát kell tennie a tanulónak, s csak ha azt letette, léphet a következő osztályba. Ezen kívül azonban az egyes tagozatok elvégzése után még külön is kell vizsgát tenni (esame di licenza), s ezek közül a felső tagozat elvégzésekor tett vizsgán (esame di stato) a miniszter két megbízottja is résztvesz, tehát ez a mi érettségi vizsgánknak felel meg. Minden egyes vizsgánál bizonyságot kell adnia a tanulónak arról is, hogy az illető tagozatban előírt munkakötelezettségének eleget tett. Az egyetemi és művészeti vizsgákról külön rendelkezések fognak intézkedni (24. cikkely). A következő, 25. cikkely az alsóbb tagozatokból a felsőbbekbe való átlépést szabályozza. Az elemi tagozat első három fokozatának (óvoda, elemi és munkaiskola) elvégzése mindenkire kötelező. A munkaiskola elvégzése után lehet a középső tagozatba lépni, vagy azoknak, akik középső fokozatú iskolát nem akarnak végezni, a kézműves iskolába. A középső tagozat középiskolájába azonban csak felvételi vizsgával lehet jutni, tehát nem mindenkinek, csak az arra alkalmasaknak. A középfokú szakiskola elvégzése csak a műszaki iskolába lépésre jogosít. A középiskola elvégzése után lehet aztán a felső tagozat bármelyik iskolatípusába beiratkozni, de csak újabb felvételi vizsga letétele, tehát újabb rostálás útján. Az egyes eggetemi fakultásokra való felvétel a felső tagozat elvégzéséhez van kötve, de az egyes felső iskolai típusok elvégzése csak bizonyos egyetemi fakultásokra való felvételre jogosít. A legtágabb lehetőséget a líceumok elvégzése szolgáltatja, amennyiben a reális líceum elvégzése után kilencféle irányú egyetemi tanulmányokat lehet kezdeni közvetlenül, s még hármat felvételi vizsga letétele után. A humanisztikus líceum elvégzése pedig jogtudományi, államtudományi és bölcsészeti tanulmányok folytatására képesít közvetlenül, s még tízféle irányú tanulmányokra felvételi vizsgával. A tanítóképző elvégzése csak a tanárképzőbe való felvételre jogosít, de a tanárképzőbe csakis a tanítóképző elvégzése útján lehet jutni. A többi felső tagozatbeli iskolák szintén egy-két vagy háromirányú egyetemi tanulmányok folytatására adnak lehetőséget, vagy közvetlenül, vagy felvételi vizsga közbeiktatásával. A tanítórend képzése a 23. cikkely szerint különös gond tárgya a fasiszta államban. A tanítói munka végzéséhez hivatásérzet,
