Protestáns Tanügyi Szemle, 1939

1939 / 4. szám - Dr. Kemény Gábor: Vajda Péter és a magyar protestáns hivatástudat

Dr. Kemény <iábor : Vajda Péter és a magyar protestáns hivatástudat. 161

,,Maradjunk jelszóval intézeteink túlélik magukat“ —• máskor gúnyosan rajzolja a szokásos intézeti módszerek ötletszerűségét —• „Intézeteinkben minden betanult ó-ság szerint megy : ifjaink tanítódnak, a tudományok tanulódnak, az igazság keresődik, a honfiak nevelődnék... Látatlan kéz nehezedik az egészre, mely súlyos és elfojtja a lélekzetet, késlelteti a vérforgást.“ És hogy korának racionalizmusát is kifejezze, köztársasági formát óhajt az iskola kormányzásába bevinni : havonta bizottságot akar választatni a jeles tanulókból, hogy tanítóikkal tanakodjanak az érdemsorozatok megállapításáról, a fegyelmi büntetésekről ; másrészt verseny útján3 akar módot nyújtani arra, hogy a meg nem felelő tanítókat tízévenként jobbakkal lehessen felcserélni. Szenvedélyesen ostromolja a históriai jog, a kiváltságok, a szabadalmak szellemét, és „hajnalodó korunk nevében“ követeli az észjog uralmát:

„Nem szabad tehát megállapodni a kutatás, vitatkozás mezején ; a feltalált igazságot nem szabad célérésnek tartani, melynél meg lehetne állapodni, hanem azt csak foknak kell tekinteni, s róla mindig magasabbra. . . É munkának vége nem szakad, mert a tökély távol van tőlünk.“ Tartalmi és módszertani szempontból is foglalkozik az egyes stúdiumokkal, a hittudomány tanításáról vallott felfogásával pedig ugyancsak megelőzte korát. „Világosodott, békés, egyesülni kész szellemet akar, mert ennek uralmát követeli az ész, Isten elsőszülötte a világban, és ezt követeli a keresztyén szellem, mely nem egyéb az ész s így az isteni erő kiömlésénél“. Vajda megelőzi korát azzal a kívánásával is, hogy általános vallástörténetet kell tanítani az összes vallások kritikájával, tehát a természetvallás kritikáját sem szabad mellőzni, s a vallásos kritika főcélja —■ kibékéltetni a vitás („viszálkodásos“) pontokat. Csak a természetvallás ismerete után következhetik a pozitív vallások ismeretes filozófiája, a keresztyén vallások, a reformáció tanítása, s végül természetesen —- az únió. Vajda azonban itt nemcsak korának megfelelően a felekezetek úniójára gondol, de magát a nemzetet is egy nagy egységben szeretné látni.

Tantervében két dolgot kell mint jellenzőt hangsúlyozni: először azt, hogy össze tudja egyeztetni az egyetemes emberi és nemzeti szempontokat, másodszor, hogy módszertani elgondolásai vannak a tantervek keresztülvitelére is. Igaz, hogy vannak tervében az akkori időkhöz mérten is túlradikális módszeri elgondolások, de tagadhatatlan, hogy a költő Vajda Péternek ez a javaslat szerezte meg a pedagógusi hírnevet. Egyszerre két tanári meghívást is kap. Előbb Pesten helyettesíted ik két hónapig a protestáns főiskolában, később Szarvasra megy, egy elhagyott kis mezővárosba, hogy egy sok nehézséggel küszködő főiskola igazgatását átvegye. Jogosan bukkanhatott

s Ereky István szegedi egy. tanár tanulmányából Egyetemi reform, Szeged, 1936 látjuk, hogy Franciaországban, Angliában, Olaszországban még ma is nagyszerepet játszanak a versenyvizsgák, sőt Franciaországban az állások jelentékeny részét is verseny utján töltik be.

2