Protestáns Tanügyi Szemle, 1939

1939 / 4. szám - Dr. Kemény Gábor: Vajda Péter és a magyar protestáns hivatástudat

Dr. Kemény Gábor : Vajda Péter és a magyar protestáns hivatástudat. 159

tével nemcsak a Dunántúl festői vidékeit, a Balatont és környékét, de Selmec vidékét is bejárhatja, sőt a tiroli havasokra is eljuthat.

Húszéves korában Pestre kerül. Pest ekkor már központja a magyar irodalomnak. Széchenyi eszméi már átitatják a kor társadalmi életét. A nagy államférfi már megtette nagyszerű indítványát, s eszmék és tervek indulnak meg nyomában. Ä nemzeti nyelv és közéleti reformok ügye a magyar társadalom éltető problémája lesz. Mint a XVIII. század szalonjai, a magyar főurak és jobbmódú írók házai is a nemzeti művelődés és „csinosodás“ fellegvárai lesznek. Pest az újjászületés forradalmát éli, s ez felel meg az egykori kis jobbágyfiú fanatikus lelkületének. Űj világ kezd kialakulni a régi magyar világ helyén, és új világ alakul ki Vajda csodákra megnyíló lelkében. Reális érzéke ideális célkitűzésekkel párosul. Orvosnak készül. Ugyanoly ok készteti arra, hogy pályát változtasson, mint a milyen okból soproni diákságától megvált. Kolerajárvány van a fővárosban. Az iskolákat vizsgák előtt becsukják, az ifjúságot elbocsátják, de megtagadják az útleveleket. Az ifjak tüntetést rendeznek a szigorú és következetlen tilalom ellen. Tüntetés közben egy pirosnyakkendős ifjú biztatására arra kényszerítik Stáhly orvosprofesszort, hogy hirdesse ki a vesztegzár megszűnését. A professzor kénytelenkelletlen enged a kívánságnak, de a piros nyakkendős Vajdát gyanúsítja a bujtogatással. Vajda nem érzi magát bűnösnek, de büszkesége nem engedi, hogy védekezzék. Inkább pályát változtat.

Vajda Péter bejáratos volt Karacs Ferenc rézmetsző művész házába. Karacsné Takács Éva jónevü írónő, és egyike a nőemancipáció legtudatosabb úttörőinek. Az ő házuk is irodalmi szalon, könyveik, folyóirataik akkor is rendelkezésére állnak vendégeiknek, ha ők nincsenek otthon. Vajda otthonosan érzi magát a Karacs Tusculanumban, és a Boldogságnak elkeresztelt szőlőkertjükben. Nem csoda, hiszen ott találkozik az új magyar élet vezető elméivel Kazinczyoal, Kölcseyvel, Vörösmartyval, Horvát Istvánnal, Fáy Andrással stb. Itt vitatják meg termékenyítő eszmecserében az irodalom, művészet, nevelés, nőkérdés forrongó problémáit. Ilyen környezet csak fokozni tudja a fiatal Vajda lelkesedését, aki most már munkába kezd, és csaknem az összes korabeli lapokba dolgozik. (ír a Tudományos Gyűjteménybe, Aurorába, Almanachba, szerkeszti a Hasznos Mulattatót, Garasos Tár-t, megírja a Tanácsadó Orvost, fordít Shakespearedarabokat, a Pesti Hírlapba ír a londoni természettudományos mozgalmakról, átülteti magyarra Robinsont stb.)

Minden írásában nemzetnevelő gondolat, felvilágosítási szándék, erkölcsi motívum s végül világmegváltási gondolat. Keleti ízű elbeszélésében, V aj koontalábtm a pária ,,ki akará magát emelni a sors vak nyomása alól“, és a főpap leánya, ki szerelemre gyullad iránta, ezt mondja neki : „Ismerem szerencsétlen sorsotokat, én mindenben bőséggel áldattam meg : mentőd leszek.“

De Vajda elsősorban a magyar világmegváltásra gondol. Ezért dolgoz ki oly tantervet, mely által magát a nemzet szeretné az „értei-