Protestáns Tanügyi Szemle, 1939

1939 / 1. szám - Dr. Papp Ferenc: A magyar gimnázium új hármaskönyve

8 Dr. Papp Ferenc : A magyar gimnázium új hármaskönyve. ban jelöli meg: „legfontosabb jelenségek“, „egyszerű esetek“ — valószínűleg mindenki más mennyiséget ért ezen, és vagy a régi mederben tanít, vagy egyéni felfogás szerint csonkítja az anyagot. Tehát magasrendű célkitűzése van magyar nyelvi utasításunk­nak, azonban az anyaghalmozás miatt igazi ismeretszerzésre, ismét­lésre nem enged időt, és nincs meg benne a magyar népismeretnek az előbb mondottak szerint szükséges mennyisége. Második fontos és előkelő helyen a történelem van. Itt is rámu­tatok egy néhány figyelemreméltó előzetes kívánságra. Nemzeti történetünket eleinte hármas tagoltságban tanította a gimnázium. A gyakorlat azonban — ez a szakemberek véleménye — ennek helyes­ségét nem igazolta. Az alsó tagozatban két év sok idő, a középsőben eltörpül a magyar történet a világpolitikai áramlatok mellett, felső fokon összefüggést adott, a nélkül, hogy a már kiformálódott tör­téneti érzék alapján tükröztette volna nemzeti kultúránkat a maga egészében — mondja az egyik cikk. A kiindulópont a magyar történet legyen, mert mélységes etikai értéket képvisel. Létünket állandó harcok között kell folytatni, adjunk azonban új szemléleti módot. Éreztessük állandó részvé­telünket a nagy európai kultúrközösség munkájában. Történetünk kimeríthetetlen belső erőforrásainak tudatossá tétele a nemzeti tör­ténelem tanításának igazi feladata. A történelmi túlzott intellektuálizmussal szemben hangsúlyozni kell a történeti valóság lélekformáló erejét — ez legyen az anyag kiválasztásának egyik didaktikai kritériuma. A történelemre vonatkozó bevezető fejtegetés nagyon alapos, nagyon mélyenjáró és külön foglalkozik a leányiskolákkal. Az uta­sítás részletes és teljes, szakember munkája. Megbecsüli és elismeri a történettanár munkáját, világosan látja a történettanítás jellem­nevelő szerepét. Nem kívánja a rávezető módszer kizárólagosságát. Valóban, a növendék sokszor szívesebben figyel, mint következtet, különösen, ha a történelem tanára a belső szemléltetés igazi mestere, és talán gyümölcsözőbb is a növendéknek figyelemmel hallgatni és úgy levonni a tanulságokat, mint bizonytalan következtetésekkel keresgetni a történelem útját. Az új tanterv hazánk pragmatikus történetét két osztályban : a VII—VIII. osztályban tárgyalja. Szerencsés gondolat, hiszen nap­jaink : élő történelem és a nemzetnevelés nagyszerű eszköze. A III. osztályban az elbeszélő történeten kívül a kimagasló személyek éle­tét is részletesen kell tárgyalni. Ez tulajdonképpen : plusz. Helyes az utasítás felfogása a történeti regényekről és a történeti olvasmá­nyokról. A tanítás eredménye függ a rendelkezésre álló szemléltető eszközök célszerű felhasználásától is. (Pl. múzeumok, egyúttal helyi történet is.) Nagy gondja van az olasz kapcsolatokra, az olasz gyűj­temények, ásatások ismertetésére. Lesz-e rá idő? Vázlat, grafikon, fejlődési menetek ábrázolása kívánatos és szükséges segédeszköz. A történettanítás célja : a jellemalakító — történetszemlélet irány :

Next

/
Oldalképek
Tartalom