Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 3. szám - Zágoni Barra György: Társadalmi kérdéseinkről
108 Zágoni Barra György: Társadalmi kérdéseinkről. tályba való összeolvasztása a teljes kémiának beerőszakolása miatt. Pedagógusok véleménye szerint a Klebelsberg-féle tanterv anyagbeosztása sokkal jobb a mostaninál, mert a szükséges vegytani alapismeretek elsajátítása után az alkalmazott vegytani ismereteket igen jól be lehetett illeszteni a növénytanba és állattanba. A természetrajzi oktatás nem a rövidítést, hanem a kiegészítést kívánta volna a VII. osztályban élettani, örökléstani és egészségtani ismeretekkel a legtágabb értelemben vett embertan keretében. Ezt zárta volna le. a nyolcadikos filozófia. A vegytan tanítását pedig meg lehetett volna oldani a törvény 23. §-ának szellemében oly módom, hogy az V. osztálytól kezdve az erre jelentkező tanulók nem a latin, hanem a második élőnyelv helyett ábrázoló mértani és vegytant tanulhattak volna.“ Ezt a felfogást fejtegetéseink alapján mindenben elfogadhatjuk. S bár a középiskola nyugalma szempontjából korántsem helyeseljük a minduntalan való tantervváltoztatást, mégis még mielőtt a tanterv teljes egészében életbelépett volna, hangot kellett adni a kifejtett felfogásnak, amely minden bizonnyal nemcsak egyesek álláspontja, hanem középiskolában működő természetrajz szakos kartársaink nagyrészének kívánsága is. Karcag. Dr. Csinády Gerő. Ha a tanárság szerepét vizsgáljuk a magyar társadalomban, jogosan tör ki belőlünk a panasz : a tanári rendnek nincs becsülete ! (A „becsületen“, persze, a népi használat szerinti „megbecsültetést“ értjük.) Bárhová nézünk, irodalom, közvélemény ugyanazt a képet tükrözi felénk : a félszeg, kopott gúnyájában csetlő-botló figurát. Egyoldalú, a szaktárgya keretein kívül élő világról mit sem tudó vak és igazságtalan ember-karikatúrát. Erről legalább lerí a szerző rosszindulata, sötét iskolai emlékei. De Isten ments a jóindulatú jellemzéstől is. Az meg a mélabús életfilozófust állítja elénk. Rendesen egy megtört öregember képében, ki sorsa ellen már nem lázong, sőt, jó szíve és bölcsesége kincseiből örömest juttat másoknak is. Ezt a két alakot találjuk lépten-nyomon, de hiába keresünk egy harmadikat : Aki a ma ifjúra azt a szuggesztív hatást tudná kifejteni, mely őt a holnap férfiúvá teszi. Hiába keressük az energikus, nem hangoskodó, de határozott, talpig férfi típusát, akinek akarata irányít, szava súlyos, gondolatai tettekkel érnek fel. A megbecsültetésnek, társadalmi elismerésnek az a sovány mértéke, ami nekünk ma kijut, amaz első két imaginárius alakot illeti. Társadalmi kérdéseinkről.1 1 Felolvasás a Debreceni Tanári Kör 1989 február l.'5-i gyűlésén.
