Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 3. szám - Dr. Csinády Gerő: Megjegyzések a természetrajz tananyagához
lot;Dr. Csinády Gerő: Megjegyzések a természetrajz tananyagához. II. osztályban tanultak részletesebb ismétlésévé válik. Ennek a következményét viszont meg fogja érezni nemcsak a VIII. osztályba helyezett egészségtan, hanem minden életpálya, amely biológiai alapképzést kíván. Az Utasítás hangsúlyozza, hogy az emberi szervezet részletes tárgyalása azért is fontos, mert ez szolgáltatja az alapot a VIII. osztályban heti 1 órában tanítandó egészségtannak. Kétlem, hogy az V. osztályban olyan alap vethető, mely kétévi ápolás nélkül a harmadik évben elég szilárd volna a továbbépítésre. Ha pedig ez így van, akkor hogyan lesz jó ez a biológiai alap az egyetemen? Az életpályák közül biológiai alapképzést kívánnak pl. az orvosi, állatorvosi, gyógyszerészi, erdőmérnöki és mezőgazdasági pályák. Ezek szakirányban tovább építenek, tehát épúgy feltételezik a biológiai alapot, mint pl. a gépész és építészmérnöki képzés feltételezi a megfelelő matematikai és fizikai előképzést. Az orvosi pályán 15—20 évvel ezelőtt még a hallgatók növénytant és állattant is hallgattak, sőt kötelező kollokviumok is elő voltak írva ezekből a tárgyakból. így gondoskodtak a megfelelő biológiai előképzésről. A halmozott tananyag, a gyakorlati tudományágak szükségszerű előtérbe nyomulása azt eredményezte, hogy az orvosképzés az alap megvetését teljesen átengedte a középiskolának. Az előadottakból elképzelhető, hogy milyen lesz ez az alap, s mivé válik az alatt az idő alatt, míg az egyetem a „továbbképzést“ megkezdheti. * Összegezzük most az elmondottakat, hogy a természetrajz helyzete világosan álljon előttünk. A mérleg egyik serpenyőjében áll az a nyereség, ami az alsófokú természetrajz korszerű átalakításának következménye. Közelebb jutott tárgyunk az élethez, a természethez és a gyermek leikéhez. A másik serpenyőben áll a veszteség, amit a felsőbb osztályokból való száműzetés, a IV. osztályban az ásványrendszertan előtérbe nyomulása, az V. osztályban pedig a tanuló értelmi szintjének meg nem felelő, zsúfolt anyag idézett elő. A veszteség — sajnos —- jelentősebb a nyereségnél. Önkéntelenül felmerül az a kérdés, hogy mi idézhette elő tárgyunkkal szemben a mostoha elbánást. Talán nevelő érték szempontjából nem állja a versenyt a természetrajz a középiskola többi tárgyaival? Erre a kérdésre tagadó választ ad maga az Utasítás, amely gyönyörű szavakat talál a nevelő érték kiemelésére. íme, néhány idézet: „A természetrajz az értelmi képzés egyik leggyümölcsözőbb területének bizonyul.“ „A gyermek gondolkozását oknyomozó és célkutató irányban fejleszti.“ „A valláserkölcsi nevelés a természetrajz tanításától elválaszthatatlan, s belőle, szükségképpen folyik.“ „A nemzeti érzés ápolását a honismertetéssel, a honi föld termékeinek megbecsülésével és nemzetgazdasági jelentőségük értékelésével