Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 2. szám - vitéz Szabó Lajos: A földrajz a középiskolai tantervben
62 vitéz Szabó Lajos : A földrajz a középiskolai tantervben. osztályokban nem lehet sikerrel bevezetni. Végül nem osztom azt a nézetet, hogy a középiskolákban még senki sem tanult meg németül, azért ne is beszéljünk annyit németül, csak mutassunk rá a nyelv megtanulásának a lehetőségeire.14 Nem egy tanítványom volt és van, aki jó nyelvérzékkel rendelkezett és már az V. osztályban hibátlan dolgozatokat írt, és teljesen megértette magát német környezetben is, pedig csak az iskolában tanult németül. A nyelvreformnak oda kellene irányulnia, hogy a meglevőből a legjobbat kivenné, általánosítaná, és az élőnyelvek tanárainak gyakorlati kiképzésére nagyobb súlyt helyezne. Budapest. Dr. intéz Réz Henrik. A földrajz a középiskolai tantervben. A földrajz a középiskola gyakorlati jellegű tárgyai közé tartozik. A nagyközönség általában ezt szokta hangsúlyozni, és ilyenkor a Föld felszínén való tájékozódás fontosságára utalnak, arra, hogy az egyes országoknak, városoknak fekvéséről, az illető vidéknek éghajlatáról, felszíni formáiról, tengertől való távolságáról vagy más földrajzi tényezőjéről való tájékozódás milyen fontos az ember látókörének tágításához. Ez mind igaz. És hogy a földrajzi tudatlanság milyen borzalmas következményeket vonhat maga után, annak szomorú példáját mutatja a trianoni békeparancs, amely a bosszú mellett kétségtelen, hogy a földrajzi tájékozatlanság műve volt. Mert ha megalkotóiknak csak közepes földrajzi műveltségük lett volna, előre kellett volna látniok, hogy a volt monarchiában gazdaságilag, Magyai'- országon ezenkívül földrajzilag is egységes területen a népeknek és gazdasági területeknek összekuszálásával, egy csomó minden szempontból kifogásolható új államalakulat és rossz határok létesítésével olyan gazdasági és néprajzi kháoszt teremtenek itt, olyan nagy ellenségeskedést szítanak az itteni különféle népek közt, annyira s olyan véglegesen darabokra tördelik ezt a földrajzilag és gazdaságilag egységes területet, hogy évtizedekig sem tudják ismét egy dunai konföderációba összedrótozni azt, amit egy szerencsétlen napon oly könnyelműen szétszabdaltak. A földrajztudás gyakorlati hasznáról felesleges is többet szólnom. Összegezni kívánom azonban röviden azt, hogy gyakorlati hasznán kívül és felül mit jelent a földrajz a gyermek és ifjú szellemi és lelki életének gazdagítása, vagyis a formális képzés terén. A földrajz a szülőhelyből kiindulva mind nagyobb földrajzi egységeket vesz tárgyalás alá. Ezzel először a térben való tájékozódást segíti nagyban elő, másodszor mindig nagyobb földterület s mindig több népelem 14 Prot. Tan. Szemle, VIII. 247. 1.
