Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 2. szám - Dr. vitéz Réz Henrik: A német nyelv tanításának célja és módszere
Dr. vitéz Réz Henrik: A német nyelv tanításának célja és módszere. 49 A német nyelv tanításának célja és módszere. Az élőnyelvek tanításának célja az utolsó ötven év alatt ismételten változott. Igen sokáig úgy tanították nálunk is, másutt is, mint a latint, és akkor csak formalisztikus értékét hangsúlyozták. Németország 1 <S71 után, a kulturális, és gazdasági élet terén való nagy fölvirágzása idejében a többi nyugati nagyhatalom nyelvének gyakorlati tudását már nem nélkülözhette, és azáltal az lett egy ideig az élőnyelvek tanításának főcélja. 1882-ben Brassai Sámuel és Vietor Vilmos egyszerre hirdették az élőnyelvek tanításának ennek megfelelő reformját. Az ő- törekvésükből nőtt ki később a direkt módszer, mely idővel ugyan tarthatatlanná vált, de a gyakorlottság az élőnyelv használatában azóta mindig előtérben maradt. A nemzeti művelődés határozza meg a célt, a cél és a feltétel szabja meg a módszert, ezért a változó céllal más módszert is kell követnünk. Nálunk a német nyelv gazdagságán, prózai és költői értékén kívül, földrajzi, néprajzi és gazdasági viszonyaink és az azokból folyó politikai helyzetünk juttatta a német nyelvnek az első helyet a középiskolai idegen élőnyelvek közt. Gyakorlati fontossága és haszna a legnagyobb nálunk, mert mint kis állam polgárainak egy világnyelvet kell tudnunk, és erre más nem kínálkozik nálunk annyira, mint a német. Még az egyetemen is általa kerülhet ifjúságunk legkönnyebben nagyobb tudományos irodalomhoz. Művelődésünk és önálló gazdasági életünk fejlődésével nálunk is megváltozott az élőnyelvek szerepe és fontossága, bár gyakorlati célja csak a háború után lett általánosabb. Elvétve már 1910-től kezdve hangsúlyozták.1 A reáliskolai Utasítások már 1913-ban kiemelik a német nyelv gyakorlati jelentőségét, amikor a gimnáziumoké még megelégedett a fordítással. Az ideális nyelvtanítás az utilitarisztikus (beszélnitudás) cél mellett nem mulaszthatja el a formalisztikus, az értelemképző és a nevelő célt sem. Legutolsó középiskolai Tantervűnk (1926) a német nyelv tanításának célját a következőkben szabta meg: ,,a) Újabb német írók müveinek biztos nyelvtani ismereten alapuló megértése és ennek alapján tájékozottság a német szellemi élet ismeretében.“ ,,b) Gyakorlottság a német nyelvnek írásbeli és szóbeli használatában.“ Látjuk, hogy 1926-ban a gyakorlottság a nyelv használatában még a második helyre szorult. Most készülő új Tantervűnk, értesü1 V. ö. Kornis Gyula, A modern nyelvek tanulása. Bp. 1910.
