Protestáns Tanügyi Szemle, 1938

1938 / 1. szám - Egyházi és iskolai hírek

Egyházi es iskolai hírek.

15

A nála való kollokválás és vizsgázás is csak újabb és behatóbb alkalom volt a már egyszer hallott témák boncolgatására. A kollokválásról a visszavetést. a vizsgázásnál az „elégtelen" osztályzatot nem szerette, nem is emlékszem, hogy valakit részesített volna ilyesmiben, és pedig azért, mert a középiskolák legjava jön az akadémiára - amint mondotta , másrészt pedig hallgatóinak lelkiismeretességére hivatkozva kívánta szaktárgyaival : a

Dogmatikával és az Etikával való komoly ismerkedést.

I860 október 24-én, fenyvesekkel, magas hegyekkel körülvett, kies Dobsinán bányászcsalád gyermekeként született. Rozsnyón a gimnáziumot, Eperjesen a teológiát végezte el, méh után Németországba indult hosszabb tanulmányútra. A Luther városok beható megszemlélése kedves emléke maradt, előadásaiban, de beszélgetések alkalmával is sokat emlegette. Bölcsészeti doktorátust is Maliéban szerzett. Mindig dicsérte tanárait és németországi környezetét. Tanítványait is állandóan biztatta külföldi tanulmányutakra.

1034-ben a hallei egyetem ötvenéves tudományos munkásságának elismeréseként aranydip'omás doktori oklevéllel tüntette ki. Ugyanekkor hosszabb cikkek méltatták tudományos munkásságát.

1883- tól váratlan haláláig nem volt magyar ev. egyházunknak megmozdulása, mely nélkülözte volna az ő szeretetét. Állandóan olvasott, tanult, írt és tanított. Komoly munkásságra buzdította tanítványait is.

Az 1883. év. amikor Németországot járta, Luther négyszázéves születési jubileuma nagy ünnepségeket váltott ki Németországban. Sorba vette ezeket az ünnepségeket : Kisleben, Erfurt, Wittenberg... nagy események színhelye volt. A fiatal Szlávik Mátyás írt magyar egyházi és politikai lapjainkba újságírói rátermettségével az olvasmánynak is élvezetes ismertetéseket.

1884- ben Németországból hazatérve, Gölnicbányán, a kitűnő szónoknak és egyházszervezőnek ismert Gratz Mór lelkész, Gratz Gusztáv miniszter édesatyja mellett vállalt segédlelkészi állást. Rövid néhány nap múlva azonban otthagyta a reménységek ezen állomását, és Eperjesen, a Bancsó Antal Sopronba való távozásával megüresedett rendszeres teológiai tanári tanszéket foglalta el. Ekkor még nem volt 24 éves.

Eperjesen, Magyarország e kedves Athénjében 35 esztendőt töltött. A város kulturális életében nagy tevékenységet fejtett ki. Többízben volt a kollégium igazgatója, melynek négyes tagozata : Teológia, Jogakadémia, Főgimnázium, Tanítóképző, a csaknem ötven tanáresaládot és ezer diákot jelentő számával sok munkát és gondol adott. Amikor rákerült a sor, szívesen vállalta a teológia dékáni munkáját is. A Teológusok Otthona kétemeletes, díszes épületének megalkotása, könyvtárak felállítása, az irodalmi Széchenyikor fellendülése is Szlávik Mátyás nevéhez fűződik. Különösen hosszabb balkáni utazgatása alatt szerzett benyomásainak felolvasása által szerzett sok hallgatóságot a magas nívóra emelkedett Széchenyi-köK estélyeknek. Ezekre az estélyekre szívesen vitte magával teológus és jogász tanítványait is.

Eperjes... boldog ifjúságunk kedves helye. Ott töltöttük életünk idejének 18 22. évét... Szárnyainkat ott bontogattuk. Tanáraink éber figyelemmel kísérték prédikálásainkat.. . Nagysárosi, borkúti kirándulások, ródli túrák. . . Március 15-i lampionos felvonulások, belmissziói estélyek rendezése, ünnepélyes kivonulások, fiatalos hévvel folytatott vitatkozások, magános séták, kedves családi körökben való megjelenések felelevenedései jelzik, hogy milyen boldogok is voltunk mi akkor.

Eperjes... jólesik e nevet leírni, hozzáforrott dr. Szlávik Mátyás életéhez is. El sem tudjuk képzelni Eperjest dr. Szlávik Mátyás nélkül. Előttem a kép most is, amint a katedra asztalára elhelyezte magas kalapját, megmozgatta a széket, helyetfoglalt és kellemesen csengő hangon, széles gesztusokkal kísérve, tartotta előadását. A reggeli áhítatok után mindig volt közölni valója az ő bizalmasai : az „Otthon“ szobafőnökei részére. Hosszú kabátjában, pipafüsttel körülvéve, amint vizsgálgatla sajátültetésű „fenyvesét“, azt a néhány fenyőt az „Otthon“ udvarán. Akkor még nem tudtuk elképzelni, hogy miért kell azt naponként olyan sokszor megnézni. . . Szóljak-e a kimaradási napok izgalmairól, az éjféli idő - amikor minden körülmények közt