Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 10. szám - Külföldi lapszemle
470 Külföldi lapszemle. Első tekintetre ez az utóbbi, szigorú, matematikai elv látszik igazságosabbnak. De csak matematikai szempontból. Íme egy tényleges eset : A nyíregyházi ev. Kossuth Lajos-gimnázium VII. osztályának az elmúlt tanévben 60 osztályozott tanulója volt, akiknek tanulmányi összeredménye 1283. Ezt elosztva a tanulók létszámával és a tantárgyak számával (10), egy-egy tantárgyból elért átlagos eredmény tanulónként 2-13. Ugyanekkor a VIII. osztály 48 osztályozott tanulójának az összeredménye 1028, az átlag tanulónként 2-14. Tehát a matematikai elv alapján a VII. osztály jobban tanult, mint a VIII. Ha ellenben a „megfelelt“ tanulók számát vesszük figyelembe, akkor a VIII. osztály messze túlszárnyalta a VII-iket. Mert míg a VIII. osztálynak mind a 48 tanulója megfelelt, tehát 100% a megfelelt tanulók száma, addig a VII. osztálynak 60 tanulója közül csak 47 felelt meg, azaz 78%, míg 13 tanuló, azaz 22% megbukott. Vájjon pedagógiai mértékkel mérve, melyik a jobb osztály? Mindenesetre a VIII., ahol minden egyes tanuló legalább annyira teljesítette a kötelességét, hogy megfelelő elégséges eredményt ért el. ~ Az osztályok tanulmányi rangsorának megállapításánál tehát a megfelelt tanulók számának százalékban kifejezett értéke felel meg inkább a pedagógiai szempontnak. Meglehet az is, hogy az ilyen szempont szerint történő rangsoroláskor két vagy több osztály ugyanazt a százalékos eredményt éri el. Ilyenkor az elsőbbséget a matematikai eredmény dönti el. A nyíregyházi ev. Kossuth Lajos-gimnázium már több év óta közli értesítőjében az osztályok rangsorát. A tanévet záró ünnepélyen az igazgató ezt a rangsort is fel szokta olvasni a megjelent közönség és az ifjúság előtt, nevelő eszközül használva fel ezt is. A Nyíregyházi öregdiákok Egyesülete pedig értékes vándordíját létesített a mindenkori legjobb osztály kitüntetésére. A vándordíját a rangsor felolvasása után, az Öregdiákok Egyesületének elnöke adja át ünnepélyesen, a kitüntetett osztály képviselőinek. A vándordíj a következő tanéven át az osztály tantermében függ, rajta egy kis réztábla örökíti meg a kitüntetett osztályt. Nyíregyháza. Zsolnai Vilmos. KÜLFÖLDI LAPSZEMLE Neue Jahrbücher für Antike und deutsche Hildáiig. 1938. 4—-5. f. (Teubner.) Mily benső kapcsolatban van egymással művészi forma és életérzés, világnézet : ezt fejtegeti Bernhard Schweitzer : Struktur/örschung in Archäologie u. Vorgeschichte c. tanulmánya. Struktúra alatt a művészi forma felépítését értik. Hogy ennek változásai mint függnek össze a korszaknak szellemi arculatának megváltozásával, erre először Alois Riegl és Heinrich Wölff- lin hívták fel —• századunk első évtizedeiben — a figyelmet. Riegl-től ered a híres megkülönböztetés haptikus (tapintható) és optikus (csak látásra szánt) forma között. A haptikus stílus alakjainak testiségét háromdimenziós teljességükben érvényre juttatja, kézzel és szemmel mintegy végigtapogathatjuk őket; közeli nézletre szántak. Az optikus stílusban a képet a maga egészében egy tekintettel kell átfogni, az egyes alak organikus teltsége nincs kiemelve ; ellaposodva csak egy-egy világos réteg az árnyalt alapon : a testiség a világosság és sötétség ellentétében van feloldva. A haptikus stílus éppen, mert belülről, szervesen építi fel alakjait, elhatárolja őket a környező térrel szemben : térellenes. Ilyen struktúrájú a görög templom is : külön kosmoskénl emelkedik ki a környező természetből. Egész más a római építészet! így a
