Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 1. szám - Egyházi és iskolai hírek
Egyházi és iskolai hírek. 11 1913, 1921) az emlékezetes irodalmi vitában döntő jelentőségűek voltak: elsőnek mutatott rá arra a körülményre,' hogy két kuruc balladának Thaly Kálmántól közölt szövegében Thaly saját költeményeiből és újabb népdalokból eredő kifejezések, kirívóan korszerűi len stílussajátságok találhatók, s ezért nem tekinthetők hitelesnek ; később pedig, amikor megjelent Riedl Frigyes híres dolgozata, Tolnai kiterjesztette kutatását valamennyi álkuruc versre, s nyelvi adatokkal, az eredet felderítésével támogatta, bizonyossá tette Riedl érveléseit. .1dalok a magyar hanglejtéshez (Magyar Nyelv 1915) című dolgozatában, a hang zenei magasságának változásait az élőbeszédben vizsgálja, behatóbban a kérdő mondat hanglejtését változatos alakjaiban. (iertrudis-ban (Budapesti Szemle, Magyar nőnevelés, 1918) a művészi homályról szól általában, és a királyné szerepe körül Katona Bánk bánjá-ban, majd eredeti, merőben önálló felfogással úgy magyarázza ezt. hogy a királyné a neki útjában álló nádort alattomosan felidézett családi botránnyal akarja lehetetlenné tenni az udvarnál. A Halhatatlan magyar nyele (Vérző .Magyar- ország, 1920, Magyar Nyelv, 192 1) hazafias cél szolgálatában íródott : a magyar nyelv szépségeit feltárva, őserejét bizonygatva, a vesztett háború után elcsüggedt nemzedéket vigasztalni és felemelni kívánja, s belésugallja a maga erős hitét, hogy a nyelvünkben rejlő hatalmas szellemi és erkölcsi értékek elszakíthatatlan kapcsokkal fogva tartják, s ki fogják ragadni az idegenek karmaiból az elszakított magyarságot. Tolnainak ez a munkája felső elismerésben részesült, és Pintér Jenőnek igen elterjedt retorikai tankönyvében évenként sok ezer középiskolai tanulónak kötelező olvasmánya. Tolnai hozta ki .ír ember tragédiája-nak első és mindmáig egyetlen szövegkiadását alapos kritikai jegyzetekkel (A Napkelet könyvtára, 1923) és külön cikkekben is gondos vizsgálat alá vette Madách szövegeit (Irodalomtörténet. 193 1. 1930). Széchenyi nyelvművelési eszméit behatóan ismertette (Széchenyi és a magyar nyelv. Széchenyi eszmevilága 3. k. 1923), kiadta Blick c. művét terjedelmes bevezetéssel (gróf Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatéka .3. k. 1925), Jókai és a magyarnyelv (Magyar nyelv 1925) c., mindannyi között legterjedelmesebb értekezésében a nagy író csodálatosan dús szókincsének az eredetét kutatja, s a népi, a régi és az újított nyelvben jelöli meg, ahol egyformán otthonos voll és szenvedéllyel gyűjtött Jókai ; rámutat arra, hogy idegen szavakkal és szólásokkal mily művészien jellemzi személyeit, de rámutat idegenszerűségeire, helytelen szóalkotásaira és egyéb nyelvhibáira is, kiemeli nyelvének hangulat- keltő, humorfakasztó, gondoíatkifejező, leírásban szemléltető erejét. Nem volna teljes a kép, ha megfeledkeznénk két emlékbeszédről : Riedl Frigyes emlékezete. (Egy. Phil. Közlöny, 1922) és Szily Kálmán a nyelvtudós (Ak. Emlékbeszédek. 1933). e nemben is mesternek mutatkozik Tolnai. Valóban a toll művészének, íróművésznek kell mondanunk Tolnait, akár könyveit, akár nagyobb dolgozatainak e hosszú sorát nézzük. Mondatain, kifejezésein lépten-nyomon érezni, milyen finom tapintattal válogat, latolgat ; a régibb értekező próza tisztes hagyományai élednek fel írásaiban. Akad ezek közt az irodalmi tanulmánynak, essaynek remeke, amilyen „Gertrudis“, amelyet méltán Gyulai, Péterfy, Riedl ilynemű dolgozatai mellé lehet állítani, s akad a jól megszerkesztett, megfogalmazott, lendületes nyelvészeti essaynek több nagyszerű példája, amilyen egyebek között a,.Halhatatlan magyar nyelv“. Munkái mind lekötik a figyelmet tartalmukkal, jelentős kérdéseket vetnek fel és tisztáznak, eredményként fontos tényeket állapítanak meg ; az olvasó azzal a jóleső érzéssel követi végig a fejtegetéseket, hogy önálló tudományos kutatásban vesz részt, s a megismerésben nagy lépéssel előrehalad. Ha pedig Tolnai munkáinak a tárgykörét igyekszünk áttekinteni, akkor megértjük, miért lehetett írójuk az egyetemen az irodalomtörténet tanára, az Akadémiában a nyelvtudományi szakosztály tagja. Tolnai mindkét területen dolgozott, de munkájának javarésze egy harmadik területre esett : az irodalomtörténet és nyelvtudomány határmesgyéje köré, a filológiára, amelynek jelentését másként fogalmazta meg, mint általán szokás. Riedl Frigyesről írt szép megemlékezéséből valók az alábbi idézetek : ,,Szerintem a filológia
