Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 10. szám - Törös László: Megjegyzések a filozófia középiskolai tanításához
448 Törös László: Megjegyzések a filozófia középiskolai tanításához. epigrammái adják a kiindulópontot, melynek különlegességén igen meghökkennek a tanulók. De kell is, hogy olyan példákat hozzunk, amelyek önmagukban hordják a felkiáltójelet. Nagy írók, nagy művészek alkotási módja kedvessé és izgalmassá teszi a képzelet tárgyalását. A tudatot megint képpel sikerült legjobban megértetni. Egy nagy rajzlapon áll a nagykőrösi gimnázium pompás épülete. A kúpo- lával hangsúlyozott középső rész egy ablaka van csak kivilágítva. Az épület főbejárata fölé alakok törtetnek, de némelyik olyan kicsi, hogy a küszöböt sem éri el, másik meg olyan nagy, hogy hórihorgas Vonal Jankó-alakja nem fér be a kapun, beleüti fejét a felső küszöbbe. A különbségi küszöböt is könnyű elképzelni. Azt hiszem, e képhez nem sok magyarázat kell : sokat lehet vele kapcsolatban megbeszélni. A tanterv most tárgyaltatná a figyelmet. Én ezt a magásabb lelki tevékenységek előfeltételeként, ezek előtt tárgyalom, és mondhatom, sok hasznát látom. Felesleges így folytonosan a diszponált- ságot hangsúlyoznom. Különben a figyelmet is mérjük kísérletileg. Egy diákom ügyes tachystoskopot csinált : egy feketére festett fatáblán négyszögalakú kivágás van, mely függőleges irányban leesik valami mögéje akasztott számsor előtt. A kivágás nagyságát próbák útján úgy állapítottuk meg, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre — közepes megfigyelő képességű ifjak vizsgálata esetén —, három-négy számjegy megfigyelésére. Megdöbbentő eredmények jönnek ki sokszor. Papír van minden tanuló előtt, s mindenki arra írja fel a látottakat. S aztán diktálják nekem a táblára. Tavaly két kiváló megfigyelőm akadt, az egyiket szemüvege ellenére is felvették a Ludovikára. . . Más diákjaimat figyelmeztetem, hogy soha az életök- ben autó kormánykereke mellé ne üljenek. A gondolatbamerülö arcok elárulják, hogy e kísérletek nélkül rá se gondoltak volna ilyen fogyatkozásaikra. . . Sok bajt megelőzhetünk ezzel ! Az általános képzetek, a nyelv és gondolkodás tárgyalását is kívánja a tanterv. Szerintem ez igen szépen beolvasztható az asszociáció ideárum tárgyalásába : különben is zavarja majd a logikát, ha sokat beszélünk itt az általános képzetekről stb., a nyelv pedig egyszerűen lehetővé teszi a rendkívül gyors képzetkapcsolódást, segélyével már képekre sem igen kell gondolnunk... A gondolkodás lélektana ma már olyan nagy és külön terület (Külpe iskolája Würz- burgban !), hogy úgy sem tudnék egy fejezet keretében megtárgyalni : érjük "be azzal, hogy az értelmi élet minden eddig tárgyalt jelensége során a gondolkodás egv-egy kövét ismertettük meg és illesztettük be tudatvilágunkba. Majd lehet alkalom az egyetemen a részletes fejtegetésre, ne akarjunk mindent ezen a csekély két órán megvalósítani. II. Az érzelem tárgyalása tankönyveinkben, sőt a nagyobb tudományos lélektani könyvekben (csak Fröbest és Titchenert vessük össze !) nagv különbségeket mutat. Kornis egyszerűbb és helyeselhető leíró módszere mellett Böhm—Tankó erősen értékelméleti
