Protestáns Tanügyi Szemle, 1938

1938 / 10. szám - Törös László: Megjegyzések a filozófia középiskolai tanításához

446 Toros László : Megjegyzések a filozófia középiskolai tanításálhoz.

nélküli lélektan“ lett belőle sok esetben. A jómultkoriban néztem a nagykőrösi iskola Arany-korszakbeli Értesítőiben Szig'ethy Warga János, a kitűnő filozófus-igazgató folytatásokban megjelent lélektanát : meglepődtem rajta, milyen sok hasonlóság van az ő és egy félszázadig utána következők lélektani kézikönyve között. Nekünk kötelességünk kézikönyveinkben is a haladást feltüntetni, azonban a másik végletbe sem szabad tévednünk. Amint furcsa, ha valaki a fától nem látja az erdőt, úgy fordítva is nevetséges, ha valaki az erdőtől nem látja a fát. Sokszor szoktam emlegetni, hogy tégla nélkül nincs épület, de viszont az épületben nyeri meg igazi értelmét. De épület is rengeteg lehet, különböző alakúak és minőségűek, azonban mindegyik a kis tégla és egyéb alkotórész szilárdsági tényezőitől függ. Ezért helyeslem, hogy az új tanterv sem adta fel az elemlélektan bevált és könnyen áttekinthető részletezését. Állítom, hogy könnyű lesz kis egészek keretében bemutatni azokat a legelemibb jelenségeket, melyek úgy tekinthetők, mint az ABC-ben a betűk. Azok sem fordulhatnak elő magukban, illetve ha magukban fordulnak is elő, értelmes egészet kell jelenteniük.

Ilyenformán már a lelki jelenségek osztályozása során is hangsúlyozzuk a lelki élet egységét. Egészen jól használható aztán Wundt hármas felosztása : értelem, érzelem és akarat. Kornis az első helyett „gondolkodást“ mond, azonban az „érzet és képzet“ alcsoportok után harmadik alcsoportként tárgyalja a gondolkodást. Nem lehet tehát fő csoportcímnek adni. Böhm—Tankó „Megismerésiről beszél. Könyvének legnehezebb részei közé tartozik ez a metafizikai síkban mozgó, vagy legalább is erősen elméleti alapon mozgó fejtegetés. Pedig a lélektannak erősen empirikusnak kell lenni, nem szükséges egyes iskolák szolgálatába szegődni. A főcél a tanuló értelmi fokának szem előtt tartása. Majd később lehet hódító hadjáratokat indítani egy-egy iskola zászlója alatt, de most még maradjunk meg az ABC-nél. Én az értelem, érzelem és akarat egységét faliképen is be szoktam mutatni. Magyarázataim után egyszer egy diákom lepett meg a lélek hármas tevékenységének olynemű ábrázolásával, hogy egy belső, piros satírozás által jól feltűnő kör jelenti az értelem világát, ezt veszi körül koncentrikusan az érzelem köre. Ezek centri- petális nyílhegyekkel vannak ellátva. Tréfásan úgy szoktam érzékeltetni a dolgot a tanulók előtt, hogy az értelmi kör pecsenye, az érzelem a szósz vagy körítés. Ezek egymás nélkül sohasem jöhetnek elő. Az értelem és érzelem körén átnyúló napsugárszerű, nyíllal ellátott küllők jelzik az akarat villámszerűén kirobbanó természetét. Ez tehát centrifugális. Jelentőségét Mussolini híres mondásával érzékeltetem : Az győz, aki győzni akar. Itt aztán bőséges tér nyílik a korszerű kitérésekre. Arany Jánosból vett idézetünk : „Tudod az erő micsoda? Akarat, mely előbb vagy utóbb, de borostyánt arat“ — magyar történelmi távlatokat nyit.

Ebből is látható, hogy én a lélektan tanításában nagyon komolyan veszem Kornis tanácsát : voltaképpen minden tantárgyat össze