Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 9. szám - Lemle Rezső: Német nyelvoktatás
410 Lemle Rezső: Német nyelvoktatás. adást gyakorolják. Nem érem el célomat azonban azért sem, mert a tanulók egy része nem maga írja meg a feleletet, hanem lemásolja társának munkáját. Hogy a hibás feleletet elkerüljem, megtehetném, hogy az iskolában úgy a kérdést, valamint a feleletet is leíratom, és megkövetelem a kérdések megtanulását is a kérdőformák begyakorlása végett. Ez az eljárás, attól eltekintve, hogy a kérdések egymásutánjának megtanulása a tanulóra nézve nagyon fárasztó és elriasztó, a kérdőmondatok megformálását illetőleg nem jár semminemű alkotó tevékenységgel és leiratásuk túlságosan sok időt venne igénybe. (Állandóan 20— 25 kérdés-felelet.) Vizsgáljuk hát meg, hogy mi a voltaképpeni cél? 1. Azt kell elérnem, hogy minél előbb, lehetőleg tökéletesen vésődjenek az emlékezetbe a különböző mondatformák. 2. Bizonyos mennyiségű szót aktívvá kell tennem. 3. El kell érnem a beszédkészség pergését, gyorsaságát, amely elősegíti a német nyelven való gondolkodást. 4. Tudatossá kell tennem a nyelvhelyesség szempontjából való ellenőrző képességet. Az 1., 3. és 4. pont alatt felsorolt kívánalmakat vélekedésem szerint úgy érem el leginkább, ha magyar mondatokat mondatok meg németül, a német mondatokat pedig németül elemeztetem. Erre az eljárásra az első tudatosítás után térek rá, tehát a IV. osztályban. Az eljárás módját és az elemzés lefolyását részletesen kifejtettem A németnyelvi tankönyvírás módja című tanulmányomban (Cselekvés Iskolája 9—-10. szám. 1938), itt csak az eredmény bővebb, illetve más oldalról való megvizsgálásával foglalkozom. Mivel a tanuló, később két tanuló a táblához megy, felírja a mondatot (mondatokat), és minden cselekvését németül megmondja majd társaitól azokat kérdezi, és mivel az elemzést az egész osztály végzi: 1. A növendékek begyakorolják a kérdőformákat és pedig az összeseket, mivel meghatározott mondatrészeket kell kérdezniük. 2. A kérdezés gyors ütemben történhetik, tehát elősegíti a beszédkészség pergését. 3. A mondatrészek helyességének kutatásával a német nyelven való okoskodáshoz szoknak hozzá (Pl. Warum nicht meine Tisch? — Weil Tisch ein männliches Wort ist. Stb., stb.) 4. Fejlesztem a nyelvhelyesség szempontjából való ellenőrző képességet. 5. Stílusfejlesztésre is gondolhatok. Például: ich gehe zur schwarzen Tafel (egyszerű mondat), ich gehe zur Tafel und schreibe den deutschen Satz auf (kapcsolt összetett mondat), ich gehe zur Tafel, um den deutschen Satz aufzuschreiben (célhatározói mellék- mondat). Érzékeltethetem a perfectum használatát: Tanuló : Ich stehe von meinem Platz auf. — Tanár: Was hat er gemacht? —
