Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 8. szám - S. Szabó József: A négyszázéves debreceni kollégium
S. Szabó József : A négyszázéves debreceni kollégium. 337 A négyszázéves debreceni kollégium. Debrecen neve fogalom a magyar református világban. A külföldiek előtt is ismert és tisztelt, de a magyarok előtt valósággal igézetes név. Áhítattal és reménykedve tekintenek e név viselőjére, mint a hajósok hajdan az északi csillagra. S hogy Debrecen a kálvinistáknak ilyen messzesugárzó, tekintélyes metropolisává lett, azt elsősorban most jubiláló kollégiumának köszönheti, amely Magyar- országon és a művelt népeknél mindenütt a református valláserkölcsi és művelődési szellem identificatiójaként él a köztudatban. Hiszen nagyságához és híréhez kétségkívül hozzájárultak nagyszerű kereskedő és iparos polgárai, kikhez hasonlót a múltban nemcsak országunk magyaroktól lakott területein nem találunk, hanem még e széles földön is keresni kell párjukat. Méliusz lángelméjétől századokra kihatólag megszervezett református egyháza is erős fundamentuma ragyogó hírnevének. Ámde, hogy eszes és tanulékony polgárai magasan kiemelkedhettek, és hogy egészben véve a biblia hegyen épített városa lehetett Debrecen, azt a kollégium, a műveltségnek és tudománynak eme folyton égő tűzhelye munkálta. A műveltség és tudomány felséges erejét és hatalmát hirdeti a 400 esztendős kollégium fényes múltjával és áldásos működésével. Mintegy messzelátszó, elsőrangú csillag tündöklik a magyar tanügy történelmében, sőt jelentősége túlnőtt az ország határain. Négyszázéves jubileuma tehát mind méreteiben, mind fontosságában nem pusztán magyar helyi érdekű, hanem az egész művelt világra szóló. Csodálatos ennek a kollégiumnak szilárd megalapozása és ezer veszély közötti fennmaradása a mindenféle veszedelemnek kitett alföldi síkságon. Négyszáz év viharában ugyanazon helyen megszakítás nélküli, állandó munkássága egyetlen a magyar református, sőt mondhatni a hazai iskola- és tanügy történelmében. Nem is egy iskola, hanem egész történelem. Eleinte mint kisebb tanintézet terjesztette a reformáció szellemében a kultúrát olykor gimnázium, de rendesen schola celebra néven ; a XVI. század nyolcvanas éveiben már schola celeberrima néven nevezik, s mint ilyen a felsőbb tudományok tanításával mágnesként vonzza magához a tanulnivágyó fiatalságot. Hatása nemcsak a magyar Alföldre, hanem a Duna- Tisza közére, a Dunántúlra, sőt a Felvidék és az erdélyi partium jókora darabjára kiterjed, s ilymódon a prot. magyarság legnagyobb részének anyaiskolája, Alma Matere lesz. Behálózza Magyarországot
