Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 7. szám - Egyházi és iskolai hírek
Felhívás. Az utolsó évtizedek pedagógiai törekvései éreztették hatásukat a köznevelésben is. Megmutatkozik ez a háború utáni újítások majdnem minden tényében. Az új népiskolai tanterv, a mindennapi nyolcosztályú népiskola kiépítése, a középiskola és a tanítóképzés reformja : mind a közoktatás újszellemű alakítását célozza. Az új nevelés dolgozóinak ilymódon a közoktatásban is munkaterület adódott. De : az új nevelés célkitűzéseiből nagyon kevés valósult meg. Mi az oka ennek? Igen sok tényezőt kellene felsorolnunk, ha erre a kérdésre válaszolni akarnánk; általános társadalmi adottságok mellett a különös pedagógiai tényezők egész sorát. Az bizonyos, hogy ha valóban új, jobb nevelést kívánunk : első feladatunk megismerni a mai magyar nevelés állapotát. A népoktatás fejlődése csak ügy lehet egészséges, ha a meglévő állapotok ismeretére épül fel. A mai iskola eredményeit őszintén számba kell vennünk, és meg kell felelnünk arra a kérdésre : miért nem került egymáshoz közelebb az iskola és az élet? A Jövő Útjain köré csoportosuló “fiatal tanítók ezért elhatározták, hogy gyermekmonográfiák összeállításával megindítják ezt a munkát, mely egyenes folytatása annak a munkálatnak, melyet Nemesné Müller Márta“ mint a Gyermektanulmányi Társulat egyik szakosztályvezetője, Imre Sándor és Kenyeres Elemér pártfogásával megindítóit, s ami utóbbi korai halálával abbamaradt. Elkészítettek egy megfigyelőív-tervezetet a következők megállapítása végett : 1. Milyen nevelői hatások érik a magyar gyermeket Magyarország különböző vidékein és különböző társadalmi rétegeiben ; az alkalmazott eszközök miképpen szolgálják a gyermekek fejlődését? 2. Kimutatható-e megfelelő korreláció a nevelő hatások mineműsége és az eredmények közt? Testileg-lelkileg normális gyermekeknél milyen társadalmi adottságokon belül várható megfelelő eredmény ? 3. A családi nevelés többnyire ösztönös nevelő eszközei mennyiben szorulnak kiegészítésre és milyen körülmények között vállalhatja az iskola, mint a tudatos nevelésre elsősorban hivatott intézmény, a vele kapcsolatos gyermek- védelmi intézményekre támaszkodva, a családi nevelés kiegészítését és tökéletesítését ? A nevelés állapota lecélszerűbben úgy ismerhető meg, hogy egyes (tipikusan szélsőségesen nevelődött: harmonikus, vagy éppen ellenkezőleg, nehezen nevelhető) gyermekekről alapos, kimerítő nevelői monográfiát készítünk. Társadalmi, családi, iskolai körülményeiket megvizsgáljuk, testi és lelki fejlődésüket megismerjük. Mindezt konkrét megfigyelések alapján. Felhívjuk tehát azokat a kartársakat, akik részt kívánnak venni ebben a munkában, jelentkezzenek a Jövő Útjain szerkesztőségénél (Budapest, I. Tigris- utca 41Onnan megkaphatják az irányító szempontokat adó kérdőíveket. A Jövő Útjain decemberi száma közli az összetróivet két-három már elkészült állapotrajz kíséretében ; nemcsak azért, hogy ezzel mintát adjon a feldolgozáshoz, de a végből is, hogy a kartársak bírálatukkal jobbá, célszerűbbé és sikeresebbé tegyék ezt a munkát. A kérdőívek különben már szeptember 1-től rendelkezésére állanak a dolgozni akaró kartársaknak. Az önkéntes, lelkes jelentkezők részvételét kérjük. Reméljük, hogy az ilyen munkában jártas, tapasztalt pedagógusok is segítségünkre jönnek és hogy a nevelés új, fiatal nevelői is munkatársainkká válnak. A Jövő Útjain szerkesztősége. Pályázati hirdetmény. Az Országos Református Tanáregyesület igazgatósága a Tanárok Gyermekeinek Nevelési Alapjából az 1938—39. évben kiosztandó ösztöndíjakra pályázatot hirdet. Pályázhatnak tagtársaink azon gyermekeik javára, akik szüleik lakóhelyétől távol tanulnak. A pályázati feltételek olvashatók a Protestáns Tanügyi Szemle, 1930. II. 88—90. lapjain. A kérvények beadásának határideje 1938 szeptember 20. Pályázati kérvénynyomtatványok Jakucs István pénztárnoknál (Debrecen, Református gimnázium) kaphatók. Debrecen, 1938 augusztus. Igazgatóság.
